Oldalmegjelenítések:

2011. július 31., vasárnap

Jól elfáradtam...

Tegnap megérkeztek az ikrek, úgyhogy teljes elhatározással voltam, hogy a sütemény semmiképen nem maradhat el. A mai menü: húsleves orjából, gombás tokány galuskával, rántott szelet tepsiben sült burgonyával, tartárral, meggyes- és cukros pite (lepény:).
Azért fél 1-re elkészültem. Pedig időben, a reggeli után rögvest nekiálltam főzni.



Gombás tokány galuskával:


Hozzávalók:


60 dkg sertés lapocka
30 dkg szeletelt csiperkegomba
1 fej vöröshagyma

bors
3-4 evőkanál étolaj
2-3 evőkanál tejföl
1 púpozott evőkanál liszt

Elkészítése:


A vöröshagymát apró kockákra vágom, majd az étolajon enyhén megsózva, fedő alatt üvegesre párolom. Ekkor hozzáadom a csíkokra vágott húst, a felszeletelt gombát, borsozom és nagy lángon, fedő alatt addig főzöm gyakran megkevergetve, amíg levet enged. Ekkor ha szükséges még sózom és borsozom, majd kevés vizet öntök hozzá, de nem kell, hogy ellepje. Amikor a hús megpuhul, lehúzom a tűzről. A tejfölt simára keverem a liszttel, kevés vizet öntök hozzá, hogy híg legyen és behabarom fele a gombás tokányt. Már csak annyi ideig teszem vissza a tűzre, amíg a habarással összeforralom.

Galuskával tálalom.




Meggyes és cukros pite

cukros pite tésztáját készítettem el, majd a tepsiben az egyik felére  meggyet raktam. A meggy  jól megérett cigánymeggy volt, amit nem magoztam ki, mert aprószemű és nem is cukroztam le, mert finom édes volt. Egyébként kimagozott, lecukrozott meggyet szoktam használni.

2011. július 30., szombat

Vegetáriánus ebéd:))

Tegnap vettünk 2 db szép patisszont. Mivel ma jönnek az ikrek, és kicsi a valószínűsége, hogy ők szeretnék, illetve nem szoktam megkockáztatni, hogy vagy igen, vagy nem, ma készítettem el, hogy ne vénüljön itt egy hetet.
Rántott patisszont készítettem petrezselymes újburgonyával, hozzá Wasabival ízesített tartárt.
A párom nem szereti a tartárt, ő vegyes savanyúságot kért hozzá. Aztán egyszer csak megjegyezte: milyen érdekes, csupa zöldséget fogyasztunk:)

Rántott patisszon


Hozzávalók: 
(2 személyre)

2 db kisebb patisszon, kb. 1,20 kg
2 tojás

liszt
zsemlemorzsa
olaj a kisütéshez

Elkészítése:


A patisszont kb. 0,5-1 cm vastagra szeleteltem. Héját levágtam, amelyiknek a maját "érettebbnek" (barnás) láttam, azt egy kiskanállal óvatosan kimagoztam. Olajat felmelegítettem, a patisszonokat először lisztbe, majd jól megsózott, felvert tojásba, majd zsemlemorzsába forgattam. Az olajat közepesen forróra melegítettem, mégpedig azért, hogy a patisszonnak legyen ideje megpuhulni, mire a panír szép aranybarna lesz. Amikor megfordítottam, még lejjebb vettem a gázt. Amelyik elkészült, papírtörlőre szedtem ki.
Köretnek sütőben sütött petrezselymes újburgonyát készítettem.

Hozzávalók:


6 db közepes nagyságú újburgonya
kevés étolaj
petrezselyemzöld

Elkészítése:


A burgonyákat alaposan megmostam, fél cm vastag karikára vágtam, majd egy kisebb tepsibe terítettem. Megsóztam, megszórtam kevés étolajjal, összeráztam és fóliával letakarva, előre melegített 220 fokos sütőbe tettem. Időnként megrázogattam, de kb. 25 perc alatt elkészült. Ekkor a fóliát levettem róla és megszórtam frissen vágott petrezselyemzölddel.

A wasabis tartármártás hozzávalói:

mokkáskanálnyi mustár
fél mokkáskanálnyi porcukor
2 evőkanálnyi kész majonéz
mokkáskanálnyi wasabi paszta (csípős japán vízitorma krém)
3 evőkanál tejföl

Elkészítése:


A mustárt elkeverem a porcukorral, beleteszem a wasabit, a majonézt, majd a tejfölt. Jó alaposan kikeverem, tálalásig hűtőben tartom. Tálaláskor tetejére kevés wasabi-pasztát nyomok díszítésnek.

2011. július 29., péntek

Spenót bundás kenyérrel

Amikor nekiálltam, hogy leírjam a receptet, kissé zavarba jöttem. Régebben, fiatalasszony koromban úgy tanultam, hogy a spenótot, miután alaposan megmostuk és vastag erét eltávolítottuk, le kellett forrázni, pár percig állni hagyni, leönteni a levét, kihűteni és akinek nem volt turmix gépe, az késsel összevágta, akinek volt, az leturmixolhatta.
Ami a zavaromat okozta, az az, hogy a tv-paprika különböző műsoraiban sohasem tesznek ilyet, ott csak bele az ételbe és kész.
Majd várom, hogy pro v. contra megerősítsetek, hogy manapság hogyan készül a spenót:)
(Mivel a spenótot csak a párom és én szeretjük, ezért általában mirelit spenótot szoktam venni.)


Hozzávalók:
(2 személyre)


1 cs. mirelit spenót
4-5 evőkanál étolaj
3-4 evőkanál liszt
kevés cukor

0,5-0,7 liter tej

pár gerezd fokhagyma
őrölt bors


Elkészítése:


A felforrósított olajba beleszórom a lisztet, melyet halvány zsemleszínűre pirítok.
Ekkor beleteszem fagyottan a spenótot, kis lángra veszem a tűzhelyet, öntök rá egy kevés tejet és gyakran kevergetem, amíg a spenót fel nem olvad. Közben 1-2 gerezd fokhagymát nyomok rá, sózom, borsozom, kevés cukrot is teszek bele.
Ahogy olvad fel, úgy látjuk, hogy kell-e még bele tej. Azt is apránként öntünk utána.
Amikor felolvadt, egyet forralunk rajta, megkóstoljuk és már el is készült.


Főtt burgonyával, tükörtojással, kemény tojással, vagy bundás kenyérrel tálaljuk.

Hozzávalók a  bundás kenyérhez:


Személyenként 1 nagyobb, vagy 2 kisebb szelet szikkadt kenyér
3-4 egész tojás

olaj kisütni

Elkészítése:

Az olajat (nem túl sokat, a kenyérnek nem kell úsznia benne) egy serpenyőben felforrósítjuk. Közben a tojásokat sózzuk, elhabarjuk és egy nagyobb, lehetőség szerint hosszúkás tányérba tesszük. (Így a kenyerek jobban elférnek benne.) Amikor az olajat kellően forrónak találtuk (egy apró morzsa beledobásával látjuk, hogy azonnal el kezd-e sülni), a kenyér szeletek mindkét felét belemártjuk, és a forró olajban szép aranybarnára sütjük. Papírtörlőre szedjük, hogy a felesleges olajat leitassuk róla.


A 40. olvasóm!

Nagyon sok szeretettel köszöntöm 40. olvasómat - természetesen a Többieket is, mert nélkülük nem jutottunk volna el idáig:)

Érdekesség, hogy ketten is szóba jöhetnek: egyikük Zsófi, a Zsófi falatozója és Kreatív világa -Nap mint nap- blog írója,
másikuk pedig Zsu, róla sajnos semmit nem tudok.

Mindenesetre min a 40-en fogadjátok nagyon sok szeretettel tőlem:



2011. július 28., csütörtök

Töltött karalábé


Hozzávalók: 

4 közepes karalábé levéllel
30-40 dkg darált hús
egy csésze rízs
egy tejföl
1 kanál liszt
2 kanál vaj
3-4 dl alaplé
só, bors
csombor (borsikafű)

Elkészítése: 

A karalábét kivájtam, a a kivájt darabokat forgácsokra vágtam. A rizst félig megfőztem, majd összekevertem a hússal, sóztam, borsóztam, csomborral fűszereztem.
A karalábé nagyobb leveleit megmostam, a a szárát kivágtam.
A karalábé beletöltöttem a darált húst, a maradék tölteléket, meg mintha töltött káposztát készítenék, beletöltöttem a karalábé levelekbe.
A vajat felhevítettem, beleraktam a forgácsokat, kicsit pároltam, majd beleültettem a töltött karalábét, töltikéket is. Felöntöttem a csirkealaplével, és fedő alatt fél órát pároltam.
Mikor már a karalábé puha lett, kiszedtem egy tányérra, és a levét a tejföl és liszt keverékével behabartam. összeforraltam. Visszahelyeztem a tölteléket, még egyet rottyantottam rajta, és főtt krumplival tálaltam. 

2011. július 26., kedd

Zsemlegombóc

Hozzávalók:


2 db másfél cm vastag "körbe szelet" kenyér
35 dkg liszt
2 tojás
1 csokor petrezselyemzöld
só, bors
1 ek olaj




Elkészítése: 

Én általában apró kockákra vágott kenyeret használok. Egy serpenyőben kevés olajon minden oldalát szép aranybarnára pirítom és félreteszem. 
A szokásos módon elkészítem a nokedli-tésztát, teszek bele borsot és frissen vágott petrezselyem zöldet (télen szárítottat). Végül beleforgatom a megpirított zsemlekockákat, majd lobogva forró sós vízbe szaggatva megfőzöm. A gombócokat kanállal alakítom, (nem esek kétségbe, ha nem tökéletesen gombóc alakú:) ha feljöttek a víz tetejére, mérsékelem a hőmérsékletet, lassú tűzön főzöm, időnként egy tűt beleszúrva ellenőrzöm, hogy a közepe is átfőtt-e. Amikor kiszedtem a vízből, tálalásig letakarva a forró vizes edényen hagyom, hogy a saját gőzében biztosan átfőjön. 



Vadas húsokhoz és szalontüdőhöz a legmegfelelőbb köret.
Én ugyan el szoktam készíteni csak a szalontüdő mártásával (a képen az látszik alatta), ha nincs tüdő. Így is nagyon finom.



Tepsis palacsinta

Tepsis palacsinta egyrészt nagyon egyszerűen elkészíthető, másrészt az unokáim is nagyon szeretik. Ha mégis változtatni szeretnék ezen az egyszerű sült tésztán, akkor kizsírozott-lisztezett muffin-formákban sütöm meg őket.


Ugyan úgy bármilyen lekvárral kínálhatjuk.




És a tepsiben sütött:



2011. július 25., hétfő

Kelkáposzta főzelék sertéspörkölttel

A sertéspörköltet már tegnap elkészítettem, mert úgy volt, hogy ma megyünk be a városba. De egész délelőtt zuhogott az eső. Mivel a dolog nem sürgős - gyógycipőt készíttetek - úgy döntöttünk, majd talán pénteken intézzük el.
Először galuskát gondoltam a pörkölthöz, de a párom említette, hogy a kelkáposzta főzelék is igen jó lenne hozzá... Így aztán az egészségesebb főzelék készült el:)

Tegnap óta azon gondolkodom,

hogy lehetséges, hogy elhagyott egy olvasóm? :(
Nagyon sajnálnám. De új képpel fejeződik be a követőim sora, én a négy üres kép is meg van a végén.
És emlékszem, hogy 37-en voltak...


(Kép: illustráció, a fotkyfoto.hu-tól)

2011. július 24., vasárnap

Díjat kaptam...:)

Most Krisztől, a Culinaria Ungaria c. blog írójától érkezett hozzám vissza a díj.
Köszönöm szépen, főleg a kedves szavakat, amivel Krisz nekem ajánlotta a díjat.

Miután a napokban küldtem el én is, most nem tudok megnevezni bloggereket, akiknek továbbküldhetném. Illetve a játék feltételei szerint olyan bloggereket, akiket nem rég óta olvasok.

Mit teszel az egészségedért és a környezetedért?

Játékra invitált Maria, a Szeretek főzni (2) blog írója, ahol is a címben szereplő kérdésre keresi a választ.
Köszönöm szépen, és örömmel veszek részt a játékban.
Meg kell, hogy említsem, hogy jövendőbeli kis menyem Zsófika környezetvédelmi mérnök, úgyhogy már csak miatta is, de az unokáim, a környezetünk, az utánunk jövő nemzedékek miatt is (hű, ez kicsit fellengzősen hangzott talán:) oda kell figyelnünk a környezetünkre.
Egy kissé kényelmetlen nekem a kérdés első fele. Ugyanis 8. éve, hogy áttételes mellrák diagnózissal operáltak meg, majd kezeltek kemo- és sugárterápiával. Két évre rá, szorosan ezzel összefüggésben nőgyógyászati nagyműtéten estem át, majd újabb két év múlva infarktussal kerültem kórházba... Aztán - még mindig az alapbetegségemhez visszacsatolandó, közepesen súlyos, sok fájdalommal járó gerincproblémák, diabetesz, depresszió és még számtalan apróbb probléma terheli az életemet.
Amikor ezt a blogot megnyitottam, elhatároztam, ha egy mód van rá, nem írok a betegségeimről. De muszáj, nézzétek ezt el nekem. Ez alatt a 8 év alatt nagyon tönkrementem úgy mentálisan, mint fizikailag. Sok-sok örömet okoznak elsősorban az unokáim. De az egész családom szeretné, ha valahogyan a régi lehetnék.
Sajnos, a bizonytalanság, a harc ezzel a betegséggel naponta állít olyan gondok elé, amit AZ előtt észre sem vettem. Egy pillanat alatt ment tönkre az életem. Nehéz volt és igazából nem is akartam tovább folytatni... Sokszor feltettem magamnak a kérdést: élni, de mindenáron?!
Huh, azt hiszem, ezt itt és most fejezem be... Mindenkinek meg van a maga keresztje.
Muszáj volt ezeket a sorokat leírnom, a lelkem most megint könnyebb egy kicsivel:)
Ígérem, összeszedem magamat, és válaszolok a játékban feltett kérdésekre:)

Szóval: Aki már egyszer válaszolt  az ezt a képet tegye ki  az oldalsávba így  mindenki látni fogja hogy már válaszoltál ! Add tovább annak a  4  blogtársadnak  akinek  kíváncsi vagy a válaszára!


Mit teszek a saját és családom egészségéért?


A saját egészségem érdekében  igyekszem betartani az orvosaim utasításait és szigorúan eljárok a soron következő ellenőrzésekre. Odafigyelek, hogy a párom ugyan így tegyen.


Amit megteszek, hogy egészséges legyen az étkezésünk: már nagyon régóta étolajjal főzök. Napraforgóolajjal, esetleg repceolajjal. (Elképzelhető, hogy az ilyen-olyan olívaolajak egészségesebbek, de azt anyagilag nem engedhetjük meg magunknak.)
Cukor használatát a minimálisra igyekeztem szorítani. Kávét, teát édesítőszerrel isszuk.
Nem fogyasztunk semmilyen üdítőitalt, szódavizet iszunk. Az unokák kapnak málnaszörpöt, de a kólától szinte teljesen el vannak tiltva. 
Igyekszem változatosan főzni, főzelékek, saláták is szerepelnek az étrendünkben.
Tejtermékek közül a tej, a joghurt,  a tejföl az, amit napi szinten használok. Sajtot ritkábban vásárolunk. Egyedül a lapkasajt az, ami naponta szerepel az étrendünkben, reggelire a pirítósra tesszük:) Túrót még ritkábban vásárolunk:(
Húsok közül a baromfi élvez elsőbbséget. A receptjeimből is kitetszik, hogy a legtöbb csirkehúst ír. Sertést ritkábban, marhát szinte egyáltalán nem fogyasztunk. Halat kevesebbet, mint amennyit szívem szerint fogyasztanék. Mindennek a jövedelmünkhöz képest magas árak az okai. Azt szoktam mondani, nem igénytelenek vagyunk, a lehetőségeink korlátozottak. 
Gyümölcsöt télen-nyáron fogyasztunk. 
Ezen kívül még konyhatechnikailag figyelek arra, hogy kevés rántást használjak. Inkább habarok. 
Sajnos, egészségünk nem engedi meg, hogy a testmozgás szenvedélyének hódoljunk:( De pl. a kisebbik fiam konditerembe jár szinte napi rendszerességgel és ugyanilyen rendszerességgel kocog. A nagyobbik fiam ritkábban jut el a konditerembe. Ő a kisfiaival szokott biciklizni. És ha már a piciket említettem: ők rendszeresen járnak uszodába.


Mit teszek/teszünk a környezetünkért?


A konyhai hulladékok szerves részét komposztálóban gyűjtjük. Az újságokat összegyűjtjük és ősszel elviszik az iskolások. A mi kis falunkban (150 fő) is van szelektív szemétgyűjtő konténer-sziget. Amit oda lehet elvinni, azt oda visszük. 
Az üzletekben nem kérünk - csak ha végképp elkerülhetetlen - műanyag zacskót. Kivételt képez, amelyik bevásárló táskát - ha tönkre ment - vissza lehet vinni és újat kapunk érte. A mindennapokban kosárral és nem reklámszatyorral járunk vásárolni. 
Környezetbarát tisztítószereket használok, ahol csak lehet.
Zuhanyzunk, fürdőkádunk nincs is:) A zuhanyrózsa elzárható egy mozdulattal, nem folyatjuk feleslegesen a vizet. 
A használaton kívüli tv-ket ki is húzzuk a konnektorból, lévén, hetek eltelnek, hogy nincsenek használva.
Az elhasználódott elemeket bevisszük a gyűjtőhelyre.  Amennyiben lejárt szavatossági idejű gyógyszereink keletkeznek, azokat visszavisszük a gyógyszertárba, nem dobjuk szemétbe.


Most más nem jut eszembe:)


És akiknek szeretném továbbítani a játékot:


A mi izraeli konyhánk c. blog írójának
A Mennyei Manna c. blog írójának
A Lívia konyhasarka c. blog írójának
A Rózsika tortái c. blog írójának


Mell nélküli töltött csirke, burgonyával, fejes salátával

Az ötletet Maria Töltött csirkefarhát c. étele adta. Ugyanis nem szerettem sosem, hogy a csirke hasába töltött töltelék az tulajdonképpen csak úgy főtt meg... És a mellehusát sem szerettem.
Így most levettem a mellehusát, a tölteléket pedig a hasára tettem. Cserépben sütöttem meg. Nem olyan mutatós, viszont sokkal finomabb lett:)


A tányéron már jobban mutat:


Mellé pedig tépett fejes salátát készítettem:

2011. július 23., szombat

Húsos spagetti

Hozzávalók:
(2 személyre)

35 dkg spagettitészta
25 dkg darált hús (vegyesen sertés-marha)
2 fej vöröshagyma
3-4 evőkanál étolaj
bazsalikom levél
petrezselyemlevél
bors


Elkészítése:


Én bármilyen spagetti készítésekor először a ragut készítem el.
Az olajon megpároltam az apróra vágott vöröshagymát, amit picit megsóztam és fedő alatt pároltam puhára.
Ekkor hozzáadtam a darált húst, amit nagy lángon pirítottam, sóztam, borsoztam, majd kisebb lángon, többször megkevergetve pároltam készre.
Sós vízben kifőztem a spagettit, amit leszűrtem és az elkészített ragura öntöttem, majd jól elkevertem.
Megszórtam frissen vágott bazsalikom és petrezselyemlevéllel.
Tálalásnál ketchupot és tejfölt kínáltam. (Én inkább tejfölösen szeretem:)

A halszószról és a malátaecetről

A Tv-Paprikában láttam először, hogy ázsiai ételeket ízesítenek halszósszal, só helyett. Aztán, amikor a Lidl-ben ázsiai napok voltak, vettünk is egy üveggel.
Semmi hal-íze, -szaga nincsen, de az étel ízharmóniájában elég jól veszi ki magát. Természetesen olyan ételeknél használom, ami keleties jellegű, az ízesítését illetően.


A malátaecetet a párom bátyjáéktól kaptuk, ők Angliában élnek. A párom lakott náluk 1 évig, amikor kint dolgozott Angliában, és ott kedvelte meg. Édeskés, nem teljesen világos ecet. Nagyon jó salátákra, mert külön cukrot már nem is szükséges rá tenni. Természetesen, aki nem jut hozzá, de elkészítené a salátát, amit én ezzel készítettem, nyugodtan megteheti a mi 10 %-os salátaecetünkkel is, egy pici cukor hozzáadásával.

(A képek illusztrációk!)

Amikor kifogtuk az aranyhalat:)

Amiről még nem is meséltem eddig az az, hogy el szoktunk járni horgászni. Nem olyan messze tőlünk, (Fadd-Dombori előtt) van egy fizetős halas tavacska. Oda szoktunk menni, mert ez közel van, napijeggyel lehet horgászni és természetesen a kifogott halat ki kell fizetni. Kicsi kikapcsolódásnak jó, szeretek elmenni a párommal. Én magam nem horgászom, én vagyok a "hallja csak Kend!":) Felcsalizom a botot, fogom a merítőhálót, leveszem a halat, meg ilyen hasznos tevékenységek vannak rám bízva:) Meg a kávé töltögetése, szendvics kínálgatása a páromnak, aki ilyenkor se lát, se hall:))
Egy alkalommal nem igazán - sőt egyáltalán nem - volt szerencsénk. Egy fia nem sok, annyi halat sem sikerült botvégre kerítenünk. (Megjegyzem, hogy szerintünk nem is igen van/volt meg  az 1 m2-re kötelezően előírt halmennyiség, mert más se fogott, sőt állítólag már hetek óta így ment.) 
Gondoltuk, átmegyünk ahhoz a kisebb tavacskához, ahol az ilyen sütnivaló keszegeket lehet kifogni. Ott nagyobb szerencsével is jártunk. Fogtunk jó pár db-ot, amikor egy érdekes hal akadt a párom botjára: egy aranyhal! Nagyon megörültem neki, kérdeztem, teljesíti-e három kívánságomat, ha visszadobom, de csak némán tátogott, mint a partra vetett hal:) Láttam, ebből nem lesz "üzlet", úgyhogy betettem a többi hal közé a haltartóba. (Párom felvilágosított, hogy ez a hal a koi ponty, amely egy japán halfajta. És a 45 év alatt, mióta horgászik, még sosem fogott ilyet. Még a tulaj is csodálkozott rajta... Pedig valahogyan csak belekerült a tavába:) 
Itthon aztán a többi hal sorsára jutott, megsütöttük:)


2011. július 22., péntek

Az idén még nem is ettünk lecsót...

Még nem találtuk elég olcsónak a paprikát, a paradicsomot. Sajnos, most sem a piacon szereztük be a hozzávalókat, hanem a hipermarketben, de örültem, mert rá volt nyomva, hogy magyar termék...

Így aztán ma lecsó volt az ebéd. 


Finom füstölt szalonna alapon, kolbásszal, picit csípősre készítettem és tettem bele tarhonyát is, egy keveset.



Sárgarépás saláta

Hozzávalók:
(2 személyre)

kis fej vörös-, vagy lilahagyma
kisebb zöldpaprika
1 szál vékony sárgarépa
10-15 cm-nyi kígyóuborka
pár levél tépkedett fejes saláta

angol ecet (világos, édeskés malátaecet)
fehér bors

Elkészítése:


A vöröshagymát vékony szeletekre vágom enyhén megsózom és összekeverem. A zöldpaprikát is vékony szeletekre vágom, sózom, keverem. A sárgarépát uborkagyalun vágom vékony szeletekre, sózom, keverem.
A kígyóuborkát kettévágom, majd az uborkagyalun lereszelem, sózom keverem. (A fejes salátát nem teszem bele, az rögtön összeesne a sótó, ecettől. A salátát csak tálaláskor keverem el a többi hozzávalókkal.)
Fehér borssal megszórom, majd 2-3 evőkanál angol ecettel savanyítom. Tálalásig hűtőben tárolom.
Tálalás előtt a tépett fejes salátát is hozzá keverem, ekkor teszem tányérokra.

Narancsos rizs (köret)

Hozzávalók:
(2 személyre)

1 bögre (kb. 2,5 dl) "A" min.  rizs
4-5 evőkanál étolaj
1 db narancs
kis fej vöröshagyma

petrezselyemzöld

Elkészítése:


Az olajat egy edényben felforrósítom, beleöntöm a rizst és addig pirítom, amíg a rizsszemek kifehérednek. Ekkor rádobom az apróra vágott vöröshagymát, a cikkekre szedett és kis darabokra vágott narancsot, sózom, majd felöntöm 2 bögre forró vízzel. Lefedem, majd előmelegített, de takarékra vett sütőbe teszem.
15-20 percig magára hagyom, akkor megnézem, hogy a rizsszemek mennyire puhultak meg. Ha egy mód van rá, nem keverem meg. Ha úgy találom, még egy kis idő kellene, hogy a rizs elkészüljön, a gázt lezárom, a rizst tálalásig a sütőben hagyom.
Tálaláskor megszórom finomra vágott petrezselyemzölddel.


Megjegyzés:


Bármilyen rizsköretet így készítek. Bármit, amit szeretnék beletenni, pl. borsó, zöldségek,  mazsola, stb., azt mindig akkor teszem bele, mielőtt ráöntöm a vizet. Ezek mennyiségével a víz mennyiségét nem emelem meg.

2011. július 20., szerda

Végül csak sikerült kitalálnom, mi legyen az ebéd...

Csak még neve nincs:))
Valami olyan lesz, hogy Csípős-pikáns csirkeszárnyak narancsos rizzsel, sárgarépás salátával.


Hozzávalók:
(4 személyre)

12 db csirkeszárny
kb. 1 dl étolaj

A páchoz:
1 narancs leve
kevés reszelt narancshéj
2 evőkanál chilli-szósz
2 evőkanál chillis ketchup
1 evőkanál halszósz (só helyett)
1 evőkanál szójaszósz
késhegynyi őrölt gyömbér
késhegynyi őrölt fekete bors

Elkészítése:
A csirkeszárnyakat alaposan megtisztítottam, a gázláng felett szőrtelenítettem, végét levágtam. Egy akkora lábasban, amibe a csirkeszárnyak kényelmesen beleférnek, felforrósítottam az olajat. A jól kikevert pácba mártogattam egyenként a szárnyakat, és bőrös felükkel lefelé az olajba rakosgattam. Kicsit pirítottam, megfordítottam, másik felét is pirítottam, majd az előmelegített 220 fokos sütőbe tettem lefedve, ahol is 45-50 percig, időnként megforgatva a szárnyakat,   sütöttem őket.  Ekkor a fedőt levettem, és fedő nélkül pirítottam őket még kb. 10 percig.

Köretnek narancsos rizst készítettem, mellé pedig sárgarépás salátát.

Az eső többször is esett már az este, és éjszaka is.

Ennek ellenére nem igazán hűlt a levegő... Már főzni sincs kedvem, pedig ma is ki kellene találnom valamit:)
Van itthon saláta, de nem akarok megint tojásos nokedlit főzni:(
Amúgy is maradt gyümölcsleves, ami azért meghatározza, mit együnk utána:)
Még gondolkodom, megnézem a blogjaitokat, biztosan találok jó ötletet:)

2011. július 19., kedd

A mai ebédhez

már tegnap este megfőztem a gyümölcslevest, így az mára tökéletesen lehűlt.



Másodiknak baconbe göngyölt csirkemájat sütöttem, vele sült újburgonyával, hozzá pedig kovászos uborkát kínáltam.

Hozzávalók:
(2 személyre)

0,5 kg csirkemáj (szív nélkül)
kb. 5 szelet bacon, ketté vágva

bors
kevés zsír, a tepsi kizsírozására

Köretnek:
10-12 szem apróbb  újburgonya
bármilyen saláta, savanyúság

Elkészítése:
A csirkemájakat megtisztítjuk, majd sózzuk, borsozzuk. Mindegyiket betekerjük egy fél baconszalonnával, majd fogpiszkálóval megtűzzük. Egy  tepsit kizsírozunk, majd szépen sorban belerakjuk a májakat, a tepsi másik felébe pedig a jól megmosott, de héjasan hagyott burgonyát. A burgonyát kicsit megszórjuk olajjal, megsózzuk, majd a tepsit lefóliázva, előmelegített sütőben mintegy 30 percig sütjük. Ekkor megnézzük, a májakat megfordítjuk, a burgonyákat megbökjük egy hústűvel, hogy mennyit puhult, majd ha a burgonya elég puha, akkor fólia nélkül sütjük még 15 percet. A májon legyen kellemesen ropogós-piros a bacon.

A burgonyával és savanyúsággal, salátával tálaljuk. (Előtte a fogpiszkálót eltávolítjuk.)

Tegnapra

maradt még gombaleves, sütöttem hozzá darás-barackos  és túrós rétest. A darás-barackos keletkezése megint visszanyúlik a gyerekkoromba, drága emlékű Nagyanyám áldott kezeihez. Ő aztán olyan, de olyan réteseket tudott sütni...! Most is magam előtt látom, ahogy kipirulva lebegteti a tésztát a nagy konyhaasztalon. És csak ámulok és szurkolok, el ne szakadjon... De soha nem szakadt el... Mindig azt mondta - volt ugyanis tőlünk mintegy 500 m-re a legelő szélén egy gémeskút, amit nemes egyszerűséggel "pógárkútnak" hívtunk, sajnos már sosem tudom meg, miért -, szóval, azt mondta, kislányom, ezt most el tudnám nyújtani a pógárkútig.... Jól megmosolyogtam, mert magam előtt láttam, ahogy a drágám csak nyújtja, nyújta,... egészen a pógárkútig:) Szóval, ő szokott darás-meggyes rétest készíteni. Ennek alapján ötöltem ki a barackos változatot, azon egyszerű oknál fogva, hogy nem volt meggyem. A télire eltettet meg ilyenkor még meg nem kezdjük, egy Istennek se!:) És a paprikás rétes! Azt talán még a darás-meggyesnél is jobban szerettem...:) Pedig azt már a letekert végekből nyújtotta, az már nem tudott olyan nagy és "szellős" lenni. Azt csupán cukros-paprikás zsírral locsolta meg... De amikor megsült és a cukor istenien ropogósra karamellizálódott a végénél...  Hát az valami megfoghatatlan volt! Persze, úgy gondolom, hogy pl. a paprikás rétest megint csak a szegénység hozta életre. Valamit adni kellett a családnak...

Hozzávalók: 


1 cs. 6 db-os réteslap

Darás-barackos töltelékhez:

15 dkg búzadara
2-3 evőkanál étolaj
1 evőkanál cukor

5-6 szem őszibarack

Túrós töltelékhez:


25 dkg tehéntúró
1 tojás
2 evőkanál kristálycukor
2 evőkanál búzadara
1 evőkanál tejföl
2 cs vaníliás cukor
mazsola
citromhéj

A töltelék alá egy marék búzadara.

Elkészítése:


1-1 rúd réteshez 3 db réteslapot használok fel.

A búzadarát az étolajon kicsit megpirítom, majd felengedem egy kevés forró vízzel, és fedő alatt addig párolom, míg a dara megpuhul és már nem áll össze. Beleteszünk 1 evőkanál kristálycukrot. Elkeverjük, majd többször átkevergetve kihűtjük. az őszibarackokat kimagozzuk és cikkekre vágjuk.
3 db réteslapot nedves konyharuhára kiterítek, ráteszem kettéhajtva a réteslapokat. Fogom a legelső lapot és lehajtom. Megkenem étolajjal. Ráhajtom a másik lapot, azt is megkenem olajjal. Most a harmadik lapot hajtom rá, de a lapok másik felét is mind idehajtom. Most ezen a felén is egyenként lehajtom a  fél lapokat és megkenem őket olajjal. Amikor a harmadik lapot is kiterítettem, azt is megkenem olajjal. Most fogom a darát, és a szélétől mintegy 5-6 cm-re, 15 cm széles sávban szétterítem. Erre rakom az őszibarack szeleteket. Utána a konyharuha segítségével a rétest tőlem távolodva feltekerem. Zsírozott sütőlapra helyezem óvatosan.

Megjegyzés:

Ugyan így készíthetjük darás-meggyesre is. Akkor lecukrozott meggyet, vagy télen lecsepegtetett  befőttet használunk.

Túrótöltelék:


A túrót villával szétnyomkodom, a többi hozzávalót is szépen hozzáadom, és simára keverem.
A réteslapok olajozásával ugyanúgy járok el, mint az előbb írtam. Itt a túró alá száraz búzadarát szórók abban a 15 cm-es sávban. Erre terítem le a túrótölteléket, majd szépen lazára feltekerem, mint az előbb. Ezt is a sütőlapra helyezem, mindegyik rudat megkenem étolajjal, majd előmelegített 220 fokos sütőben addig sütöm, amíg a tetejük szépen megpirul. Ekkor kiveszem a sütőből, porcukorral megszórom, majd kis pihentetés után ferdén szeletelem.


Megjegyzés:


Majd, ha már nem lesz ilyen hőség, sütök rendes, magam gyúrta-nyújtotta rétest is. Akkor majd arról fogok beszámolni a recepttel egyetemben. Akkor többfajta rétes készül, mert ilyen kis adagot nem is igen lehet csinálni.:))

2011. július 17., vasárnap

A mai ebédünk volt.

Gombaleves vajgaluskával, vesevelő tarhonyával.

Gombaleves vajgaluskával:

Hozzávalók:
(4 személyre)


25 dkg szeletelt csiperkegomba
1 szál sárgarépa
1 szál petrezselyem gyökér
1 kisebb fej vöröshagyma
4-5 evőkanál étolaj
2 evőkanál tejföl
petrezselyemzöld
őrölt feketebors


Elkészítése:


A vöröshagymát kisebb kockákra vágom, majd a felforrósított olajban, kissé megsózva üvegesre párolom. Ráteszem a gombát, a karikára vágott sárgarépát és petrezselyem gyökeret, és fedő alatt addig párolom őket, míg a gomba kellő levet nem engedett. Ekkor felöntöm 2 liter forrásban lévő vízzel, sózom borsozom, majd készre főzöm. A 2 evőkanál tejfölt simára keverem, kevés levessel "hőkiegyenlítek", majd az elkészült, de a tűzről levett levesbe öntöm. Elkeverem, a tűzre visszateszem, mert a vajgaluskákat a levesbe főzöm bele.

Vajgaluskához:


15 dkg liszt
2 egész tojás
csipet só
5-6 dkg olvasztott vaj

Elkészítése:

Egy tálba beleszitálom a lisztet, csipet sót szórok bele, elkeverem, közepébe mélyedést készítek és beleütök két tojást, valamint beleöntöm az olvasztott vajat. Összekeverem. Amennyiben nem lenne elég egy keményebb galuska-tészta állaghoz, kevés vizet öntök hozzá. Ezek után a csendesen fővő levesbe szaggatom, ahol csak addig főzöm, amíg feljön a leves tetejére.
Tálaláskor frissen vágott petrezselyemmel szórom meg a levest.



Vesevelő tarhonya, kovászos uborka:

Hozzávalók:
(4 személyre)

4 db sertésvese
0,5 kg sertés  hús
0,25 kg sertés velő
1 nagy fej vöröshagyma
4-5 evőkanál étolaj

bors
őrölt paprika
paradicsom,
tv. paprika,
csípős paprika

Köretnek:


főtt burgonya
tarhonya

Mellé:


saláta
savanyúság
kovászos uborka

Elkészítése:


A veséket hosszában vágjuk ketté, a fehér és rózsaszín részeket gondosan távolítsuk el, majd áztassuk többször váltott hideg vízben.
A húst vágjuk kockákra.
A vöröshagymát kockákra vágva az étolajon - picit megsózva - üvegesre pároljuk. Rátesszük a felszeletelt paprikát, paradicsomot, erős paprikát, majd megszórjuk 2 teáskanál őrölt paprikával, frissel őrölt borssal.
Beletesszük a jól kiáztatott vesét, kevés vizet öntünk alá és kb. fél órát forralva főzzük. Ekkor hozzáadjuk a sertéshúst is, sózzuk, ha szükséges, és addig főzzük, amíg a vese és a hús is megpuhul. A velőről lehúzzuk a hártyát, villával szétnyomkodjuk és a pörkölthöz adjuk. Kicsit még főzzük, hogy a velő is megfőjön.

Tetszés szerint főtt burgonyával, tarhonyával tálaljuk, mellé bármilyen salátát, savanyúságot kínálhatunk.


2011. július 16., szombat

Az eljegyzésről.

Egy nagyon jó hangulatú estét tudhatunk magunk mögött. A fiatalok mindent aranyosan és alaposan megszerveztek. Jó volt együtt lenni, megismerkedhettem Zsófika szüleivel, testvéreivel, egyik nagyszülőjével.
Már az esküvő pontos dátuma is meg van, 2012. május 26.
Nagyon finom volt a vacsora, finom italok voltak, desszert, fagyi (én személy szerint alkoholmentes sört fogyasztottam, lévén utána autóztam).

(Zsófikám aranyosan megemlékezett erről a blogomról is, mondván, jó hasznát veszi. Ennek nagyon örülök:)
Ezek után blogomat utólag is Zsófikámnak ajánlom, sok szeretettel:)

Itt tartották az eljegyzést:

2011. július 14., csütörtök

Már előre rettegek...

Ebben a kánikulában fél 1-re vállalt el a fodrászom:( És ehhez még be is kell utazni a közeli városba:(
Holnap lesz ugyanis Péterem és Zsófika eljegyzési vacsorája...


Nagyon figyelmesen kitalálták, hogy nem kiöltözős buli lesz... Én pedig már kinéztem a fekete vékony nyári nadrágomat, egy vékonypántos fekete topot, meg egy rövidujjú horgolt kis felsőt... Örömmel mondok el róla.
Azért nem 38 fokban a legkényelmesebb.
Világos, lengébb öltözékben sokkal kellemesebb este lesz:)

2011. július 12., kedd

Finom ebéd után finom desszert:)

Egy jól behűtött dinnyeszelet...

A mai ebédünk.

Pirított csirkemell karika burgonyával, babsalátával.

Hozzávalók:
(2 személyre)

2 db csirkemell filé
2-3 evőkanál étolaj
pár csepp halszósz
pár csepp worchester szósz
pár csepp szója szósz
apróra vágott petrezselyemzöld

Elkészítése:


A csirkemell filét csíkokra vágom. Az olajat egy teflon serpenyőben felforrósítom, beleteszem a csirkemell kockákat és nagy lángon addig pirítom, amíg kifehéredik. Ekkor szórok rá pár cseppet a hal-, worchester-, és szója szószból, majd kis lángon tovább pirítom, hogy a csirkemell kicsit megpiruljon. Tálalás előtt frissen vágott petrezselyem zölddel szórtam meg.

Karika burgonya:


2 nagyobb szem burgonya
3-4 evőkanál étolaj
fél dl víz


A burgonyákat jól megmostam, majd kb. fél cm-es karikákra vágtam. Papírtörlővel leitattam róla a nedvességet, majd a felforrósított olajba helyeztem. Mindkét felét szép pirosra sütöttem, majd öntöttem alá mintegy fél dl vizet és fedő alatt kis lángon készre pároltam. Tálalás előtt megsóztam.

Babsaláta:


1 doboz kidney bab konzerv
1 kisebb fej vöröshagyma
1 evőkanál sötét balzsamecet
pici cukor


A babkonzervet lecsepegtetem. A hagymát vékony szeletekre vágom, majd a babbal összekeverem. Pici sót, pici cukrot szórok rá, majd 1 evőkanál sötét balzsamecetet és alaposan összekeverem. Tálalásig hűtőben tartom.

2011. július 11., hétfő

Ma az ebéd jéghideg gyümölcsleves lesz:)

Meg maradt egy kevés lecsós szelet is. És van jégbe hűtött dinnye is még. (A többit tegnap elfogyasztottuk:)
A gyümölcslevest már az este elkészítettem, hogy nagyon hideg legyen mára.

Hozzávalók:

kb. 60 dkg tetszés szerint gyümölcs (télen befőtt, vagy idénygyümölcs)
(nálunk most sárgabarack, meggy és egres.)
cukor vagy édesítőszer
só (bizony, icipici só a gyümölcslevesbe is kell:)
2 cs vaníliás cukor
őrölt fahéj
őrölt szegfűszeg
reszelt citromhéj
reszelt narancshéj
1 doboz tejföl (lehet sovány is)
2 púpozott evőkanál liszt (vagy 2 evőkanál étkezési keményítő)

Elkészítése:


A megmosott, megtisztított és feldarabolt gyümölcsöket 2 l. hideg vízben felteszem főni. Mindjárt az elején  megcukrozom, mert csak így lesz egységesen édes íze a gyümölcsöknek. Beleteszem a vaníliát, a fahéjat, a szegfűszeget, a citrom- és narancshéjat. Veszek ki belőle egy pohárral (ezzel fogom elkeverni a habarást) és addig főzöm, amíg felforr.  Akkor kisebb lángra teszem, ( megkóstolom, hogy szükséges-e még cukrot tenni bele) és főzöm, amíg elkészítem a habarást. (Én nem tejszínnel készítem, az ránk nincs jó hatással:) A lisztet egy tálkában a tejföllel elkeverem, közben hozzáadom a kivett édes levet. Ezután veszek ki egy pohárba a forró léből is, és azt is apránként (hőkiegyenlítés céljából) hozzákeverem a habaráshoz. Ez után már bátran önthetem a leveshez, persze kevergetés közben. Kicsi a valószínűsége, hogy apró csomócskákban csúfítaná a gyümölcslevest. (Ha étkezési  keményítővel szeretnénk süríteni, akkor a félretett hideg lével keverjük simára, úgy adjuk a leveshez.) Én vízbe állítva szoktam lehűteni, a vizet persze váltogatva. Amikor már éppen csak langyos, beteszem a hűtőbe és legalább egy éjszakát hűtöm.

Aki szereti, tálalásnál tehet rá tejszínhabot.

2011. július 10., vasárnap

Lecsós szelet galuskával

Hozzávalók:
(2 személyre)

Lecsóhoz:

2 fej vöröshagyma
4 húsos paprika
4-5 paradicsom
kicsi erős zöldpaprika
0,5 dl étolaj

Elkészítése:

egyébként e szerint készítettem el a lecsót.

A húshoz:

személyenként 2 szelet sertés lapocka  (vagy karaj, tarja,  comb) 
kevés liszt
kb. 0,5 dl étolaj

Elkészítése: 

A szelet húsokat besózom, kicsit állni hagyom, majd lisztbe mártom őket és az étolajon mindkét felüket szép pirosra sütöm. Ekkor kevés vizet öntök alá, hogy legyen ideje megpuhulni.
Amikor megpuhult, készen áll a tálalásra.

Elkészítem a galuskát, majd tálalom a hússal és a lecsóval.










2011. július 9., szombat

Nagyon nehezen viselem ezt a meleget.

Jószerével enni sincs kedve az embernek.
Tegnap itt voltak a fiamék az ikrekkel, meg egy kislány barátjukkal, visszaadva egy vendégüllátást. Ma mentek tovább, strandolni.
Nem sok kedvem volt bármit is főzni, kívántam a levest és úgy éreztem, egy jó kis főzelék jólesne.
Így lett a mai ebéd kínai (zacskós) garnélaleves és kelkáposzta főzelék bundás kenyérrel. (Még nem készítettem a kelkáposzta főzelékhez bundás kenyeret, de ma az volt a cél, hogy minél hamarabb túllegyek a főzésen.
A főzelék ettől függetlenül nagyon ízlett és jólesett:)

Hozzávalók:
(2 személyre)

1 kisebb fej kelkáposzta
2-3 szem burgonya
4-5 gerezd fokhagyma
kevés őrölt köménymag

4-5 evőkanál étolaj
1 púpozott evőkanál liszt
őrölt paprika

Elkészítése:


A kelkáposztát vékony csíkokra vágom, a burgonyát megtisztítom és  kisebb kockákra, majd együtt felteszem őket főni annyi vízben, ami nem lepi el. Ugyanis a kelkáposzta elég sok levet enged. Sózom, teszek bele egy kevés köménymagot, a felszeletelt fokhagymát és addig főzöm, míg a káposzta vastagabb erei és a burgonya is megpuhult.
Ekkor az olajból a liszttel zsemleszínű rántást készítek, beleteszek egy csipetnyi őrölt paprikát, hozzákeverem a káposztához. Egyet forralok rajta, és el is készült.

Pörkölttel, fasírttal, sült hússal és bundás kenyérrel is tálalhatjuk.


2011. július 2., szombat

Rántásos lepény

A "Gyerekkorom kedvenc ételei" c. játék kapcsán jutott eszembe ez a sütemény...
Drága emlékű nagyanyám - szerintem nem jódolgában, hanem a szegénység miatt - sütötte ezt. Mégis volt valami a tészta tetején. Én, mint kisgyerek, határozottan szerettem. (A kelt tésztákat a mai napig is imádom:) Édes volt, mi kell még egy gyereknek. Aztán nagyanyám meghalt, édesanyám soha nem sütött már ilyet. Én ezelőtt jó pár évvel egyszer megpróbáltam, akkor nagyon zsíros volt a rántás. Most ismét megsütöttem, most meg száraz lett a rántás.... De ízlett:) Ízre ugyan olyan, mint annak idején..., csak  a rántás állaga nem. De sajnos, már senki nincs, akitől megkérdezhetném:( Majd próbálkozom...:) Vagy azt mondom, hogy rusztikus... Ez manapság úgyis nagy divat:))

Hozzávalók:


A tészta a cukros pite receptje szerint.

Rántás:


1 dl étolaj
annyi liszt, amennyivel még simán keverhető
kb. 5-6 evőkanál kristálycukor

Elkészítése:


A rántáshoz az étolajban világos barnára pirítom a lisztet. Beleteszem a cukrot és még addig kevergetem, amíg a cukor elolvad. Kicsit hűlni hagyom, majd a tepsiben lévő tészta tetejére simítom és megsütöm.
Kockákra vágva tálalom.

2011. július 1., péntek

Játék - nemcsak Gasztrobloggereknek!

Maria, a Szeretek főzni (2) című blog írója játékra hívott, aminek nagyon örülök,  szívesen játszom, és köszönöm a meghívást.


Gyermekkorom kedvenc ételei  - játék






Gyűjtsük össze gyermekkorunk kedves ételeit, sütijeit blogunkon! Bizonyára mindenkinek vannak kedvencei, melyekhez akár kedves történetek is fűződnek. Emellett persze akadnak olyan ételek is, amiket valamiért nagyon nem kedveltünk. A számot tekintve nincs szabály, mindenki annyi ételt sorol fel, amennyihez kedve van. Így jobban megismerhetjük egymás ízvilágát és egy kicsit nosztalgiázhatunk is. 


Egy bloggernek 5 másikat kell meghívnia a játékra!

A kategóriákat mindenki maga állíthatja fel (főételek, levesek, desszertek stb.), de nem fontos kategóriába szedni.

Az én gyerekkori kedvenceim:

Gyerekkoromban  a nagyanyám főzött a családra, édesanyám dolgozott.

 A kifejtett bablevest nagyon szerettem; a csodás réteseket; a gánicát; a rántásos lepényt; a házi véres hurkát, a hagymás sült vért, amit akkor készítettünk, amikor baromfit vágtunk; gyakorlatilag egyedül  krumpli leves nem szerettem, de csak azért - emlékszem is rá - mert a tesómnak azt volt a kedvence.:) Én olyan régen voltam gyerek, hogy akkoriban nem volt ritkaság, hogy uzsonnára cukros kenyeret kaptunk... Azt is szerettem. Előfordul, hogy manapság is eszek olykor-olykor. A szelet kenyeret egy picit be kellett vizezni, hogy ne szóródjon le róla a kristálycukor. Ha babfőzelék (nagyanyám szerint sűrű bab) volt ebédre, délután, uzsonnára babfőzelékes kenyeret kaptunk. Az én gyerekkoromban (1955-ben születtem) nem igen voltak válogatós gyerekek, ezt állíthatom. Ha manapság valamit nem szeretek, az azóta alakult ki bennem, valami oknál fogva. És eszembe jut, amikor tavasz tájékán még volt a disznóvágásból kolbász, vagy szalámi és azt kaptunk uzsonnára. Nagyanyám mindig figyelmeztetőleg mondta: nagy kenyeret, kis kolbászt. Mármint harapjunk. Sose fogyhatott el előbb a kolbász... De ez tök természetes volt. A holnapra is kellett gondolni. Én a mai napig is, ha pl. kolbászt eszek kenyérrel (hozzá persze paprikát, paradicsomot), akkor is olyan vékonyka szelet kolbászt vágok, hogy csak na!:) Hozzá egy helyes kocka kenyeret.  Nagyanyám elégedett lenne, ha látná. Vagy a kis tányér kocsonyák.  Gyerekméretűek. De mindig szépen, sorjában kellett enni, nem lehetett "belemászni" a közepébe, nem lehetett belemorzsázni, hogy ha maradt, eltették másnapra, és gusztusos kinézettel került újra elém. 
Emlékszem, a nápolyi tortalapot kakaós-vajas krémmel töltve annyira imádtam, hogy egyszer rengeteget megettem belőle. Mit ne mondja, utána sok-sok évig rá se tudtam nézni:)


Én is játékra hívnék 5   Bloggert, mert szívesen elolvasnám, mi volt a kedvencük gyermekkorukban.
Lancit,

Remélem, nem utasítják vissza a felkérésemet!:)
Blogomban az általam készített ételek receptjei és a róluk saját magam által készített képek szerepelnek.
Bármelyik recept, vagy kép elvihető, de felhasználás esetén kérem a forrás megjelölését.
Köszönöm szépen.

2011. május 08-tól:

free counters

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...