2012. április 3., kedd

"Sóban-vízben" krumplileves, borsófőzelék bélszínrolóval.

Gyerekkoromban sokszor hallottam, amikor a szomszédasszony sipítozva kiabálta az érdeklődő akárhányadik szomszédasszonynak, hogy ő bizony csak egy kis "sóbavízbe" krumplilevest főz, meg még valamit, ami már akkor sem volt érdekes számomra, mert mindig megragadta ez a leves a fantáziámat, amilyet nálunk sosem főztek. Mindig kértem Nagyanyámat, hogy ő is főzzön ilyen csodalevest - már egész kis csodát képzeltem köré, ami csak a kiváltságosoknak adatott meg... Nagyanyám mindig legyintett: - Menj át a Kati nénédhez, aztán ott ehetsz sóbavízbe krumplilevest.  Ezzel le is zárta a maga részéről ennek a levesnek az ismertetését. Sok-sok év eltelt, míg egyszer eszembe jutott ez a misztikus leves. Édesanyámat kérdeztem meg, hogy milyen levesről regélt a Kati néném, amikor a sóbavízbe krumplilevest emlegette? Édesanyám nevetve mondta: - A Kati lusta volt rendes ebédet főzni, ezért emlegette úgy ezt a levest, mintha égi manna lett volna és a családja imádta volna. Holott ez csak simán sóban-vízben, kevés őrölt paprikával megszórt, kockára vágott krumpliból készített leves. Se zsiradék, se semmi egyéb. Nah, ért a nagy csalódás, én azt hittem, valami rendkívüli leves. El is készítettem, mert éreztem, tovább már nem halogathatom a vele való megismerkedést. Nos, nem rossz, de nagyon egyszerű leves. Nálunk akkor volt hasonló, ha Nagyanyám a főzött krumpli levéből, vagy tésztaléből készített finom levest. Ő ezekből is csodát tudott főzni:)
Ma - meg nem tudnám mondani, honnan jutott eszembe a sóbavízbe krumplileves - megfőztem, életemben talán másodszor:)) Én úgy reszeltem bele a krumplit, ettől finom sűrű lett az állaga.
Másodiknak borsófőzeléket főztem, hozzá bélszínrolót sütöttem.

12 megjegyzés:

MJ írta...

"A krumplileves, az legyen krumplileves." :)))

Éva írta...

Néha jók ezek a kis gyenge levesek is! Borsófőzeléket nagyon szeretem!

Roza írta...

Kedves MJ, igazad van!:)

Éva, egy kis nosztalgia volt:))

Zsofi Molnar írta...

Nagyon jó kis ebéd!!!!

Kati írta...

De jó kis történetet írtál:) Diétához azt hiszem pontosan megfelel ez a krumplileves:)

Katalin írta...

A "sóbavízbe" krumplileves, ahogy most nálad olvastam, nekem is a gyerekkoromat idézte elő. A nagymamám szokott ilyet főzni, de mindig csak így húsvét előtt, nagypénteken vagy szombaton. Hogy milyen íze volt nem tudom, mert én soha nem ettem belőle :)

hankka írta...

Tényleg hangzatos neve van ennek a levesnek, és így, a krumplit reszelve biztosan fincsi! :)

Rózsa írta...

Jó megőrizni az ilyen történeteket:)
Egyébként szeretem a krumplilevest ahogy én szoktam mondani a bácskai krumplilevest.

margaretta írta...

Nálunk is borsófőzelék van ma. Ha tegnap olvasom a bejegyzésed, biztos készítek hozzá ilyen egyszerű kis levest, mert a fiaim igazából nagyon szeretik a krumplilevest. Feltétlen ki fogom próbálni.
Margaretta

Roza írta...

:) Manapság maximum időhiány miatt főz az ember(lánya) ilyen (hamari) levest:) Finom és gyorsan megvan. Nekem szörnyen fontos, hogy legyen leves.

Zsuzsanna írta...

A Dél-Alföldön a sóba-vízbe krumplit kockára vágott hagymával és jó sok pirospaprikával főzték, ez volt a "halkrumpli".

Roza írta...

Óh, hát az már egész "komoly" leves!:) Én is készítek olyat:)

Blogomban az általam készített ételek receptjei és a róluk saját magam által készített képek szerepelnek.
Bármelyik recept, vagy kép elvihető, de felhasználás esetén kérem a forrás megjelölését.
Köszönöm szépen.

2011. május 08-tól:

free counters

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...