2012. június 3., vasárnap

Összefoglaló az esküvőről.

Lehet, hogy kissé hosszú lesz, de itt már nem szeretném még részleteire szedni:) 


Szóval, az úgy volt, hogy a lányos házhoz lettem szállítva.
Nemsokára megérkezett a fényképésztől a menyasszony és a vőlegény... A szavam is elállt - pedig ilyen ritkán fordul elő velem -, olyan szépek voltak:) Zsófikámnak gyönyörűséges volt a ruhája. Képen már láttam, de pl. az a sok rávarrt gyöngy ott nem is látszott. Nagyon előnyös volt, alig látszott, hogy áldott állapotban van. Fátyol helyett egy fejdísz volt a hajában, de kifogástalan volt. Szép magas teremtés, a hosszú ruhában még magasabbnak látszott:) Nagyon tetszett nekem:)) És hát Péterem!:) Az én kicsi fiam!:) Az inge, a mellénye, a nyakkendője és a díszzsebkendő olyan színű volt, mint Zsófika ruhája. Egy magában csíkos, majdnem fekete öltönnyel. A mellény mintás volt, mint ahogy a nyakkendő is, de nagyon passzoltak egymáshoz. (Lacimmal választottak. Márpedig ő nagyon jó ízléssel bír!:) Zsófikát kicsit kioldottuk, leült pihenni. (Picurkánk izgett-mozgott:) Nagymama hatalmas boldogsággal szemlélte unokáit-lányát-vejét és nagy szeretettel ölelgette meg Péteremet is. Közben megérkeztek a "koszorús fiúk(?)" (szerintem vőfélyek), a koszorús lányok párjai. (A koszorúslányok 3-an voltak, kettő a Zsófika két húga és egy barátnő.


 A fiatalemberek mindjárt be lettek fogva: ház elé asztal, székek, poharak, italok, pogácsa és süti levitele, vendégek fogadása. Ekkor a nagymamával mi is lementünk, ugyanúgy a koszorús lányok is. Mi a nagymamával ücsörögtünk, a fiatalok sürögtek-forogtak:) Az érkezőkkel ittunk egy-egy mézes "páleszt"...:) 
Aztán az események sűrűsödni kezdtek. 




A kis szütyő, amit tőlem kapott Zsófika:


Mindeközben Péteremet elvitték a lakásukba, ott volt Lacifiam az ikrekkel (akik olyan kis elegánsak voltak, hogy a vőlegényt a sárga irigység csapkodta:)), az apjuk és a hivatásos vőfély, aki aztán nagy hozzáértéssel, szórakoztatóan és kifogástalanul levezényelte az egész ceremóniát. Délután 4-től hajnali 4-ig. Még ott volt a Péterem tanúja, a násznagy is. Egy kedves kollégája személyében. 




Zsófikám tanúja a legjobb barátnéja volt, ő is ott sürgött-forgott már. 
Közeledett a 4 óra, lejött a két örömszülő is. Az örömapa sötét öltönyben, csinos ing-nyakkendő. Az örömanya valami csodás, igen alkalmi ruhában, és színben hozzá illő cipő-táska-ékszerek.
Egyszer csak rázendített az ott várakozó zenekar: érkezett a vőlegény!:)


 Zsófika eközben a lépcsőházban várakozott sorára:)) 
A környező erkélyeken-ablakokban a kíváncsi szomszédok élvezhették a lánykérés eseményeit:) 
Mit mondjak, felejthetetlen volt:) A vőfély egy pillanat alatt megtudta, ki kihez tartozik, milyen minőségében van jelen, elrendezte ki hova álljon, aztán belekezdett. Elmondta, hogyan is történt, hogy Péter "idáig" jutott. Elbúcsúztatta apjától (aki majdnem zokogott), testvéreitől, tőlem (nem sírtam), mert hogy elmegy szerencsét próbálni (mint a legkisebb királyfi:) abban a reményben, hogy neki adják Zsófika királykisasszony kezét:) 
Fel is tette a kérdést az örömszülőknek, hogy a Péterről felvázolt kép alapján nekik adják-e elsőszülött leányuk kacsóját:) Miután rövid (kb. 2 mp) gondolkodási időt kértek, igent mondtak. Apja kivezette Zsófikát, hogy ország-világ láthassa, nem akármilyen lányt ad, ennek a szintén nem akármilyen fiúnak:)) 



Zsófika is el lett búcsúztatva szüleitől, testvéreitől, nagymamájától, tán még a szomszédok is meg lettek említve és végre Péterem átadhatta a csodaszép, élő virágból készült, kis színes menyasszonyi csokrot. A zenekar tust húzott, a vőfély sorba állította a násznépet, és nem kevés utat megtéve (ugyanis a Pünkösdi fesztivál, a gyereknap és az évi szokásos kerékpáros verseny, a Gemenc Nagydíj miatt a fél város le volt zárva, ezáltal mi csak a másik felében közlekedhettünk) eljutottunk a házasságkötés színhelyére. Az anyakönyvvezető már várta a házasulandókat (sajnos, igéretükkel ellentétbe nem kaptak széket a fiatalok, de Zsófikám rendületlenül mosolygott).




 Mindenki helyet foglalt, kezdetét vette egy szokványos ceremónia. Viszont szavalat helyett egy mesemondó kislány érkezett, aki egy csodás székely mesét mondott el, ízes székely beszéddel (Zsófika családjának vannak székely szálaik, amire büszkék is), és arról szólt, hogy hiába a pénz, a gazdagság, ha az ember magányos, és mennyivel boldogabb lehet az, akinek szerető párján, gyermekein, munkáján kívül más egyebe nem nagyon van. Nagyon szép volt. 

Utána a szertartás keretében egy szép formájú üveg kehelybe öntöttek barna és sárga homokot, jelképezvén, hogy most már szétválaszthatatlanul össze fognak tartozni.



 A fiatal pár elbúcsúzott a szülőktől, Zsófika az anyai nagyanyjától is (a másik már nem él). Egy-egy csodás szál sárga rózsát kaptunk.


Aztán, nincs az a szertartás, ami egyszer véget ne érne, úgyhogy pezsgővel koccintottunk és jókívánságainkat fejeztük ki az ifjú párnak, a násznép fel volt kérve, hogy mindezt majd odakint tegyék meg. Kivonultunk, Zsófikám első dolga volt, hogy lerúgta (nem kissé diszkréten:)) a cipőjét és a gratulációkat mezítlábasan fogadta.


 De a hosszú ruhának meg van az az előnye, hogy ebből szinte senki nem vett észre semmit. 
Miután mindenki a színük elé járult, megint szépen sorba álltunk,  és átvonultunk a lagzi helyszínére. Ebben a formában ez sem volt közel:)) 
Mire odaértünk, szerintem az egész násznép úgy, ahogy volt, jól elfáradt:) Ott helyes felszolgáló személyzet várt bennünket röviditalokkal, pogácsával. A vőfély itt is kitett magáért, nagyon szórakoztató volt, kár, hogy azt nem tudom elmesélni, miket mondott. Aztán mielőtt bevonulhattunk volna, itt történt meg a következő nagy esemény, Zsófikám eldobta a csokrát. 


Ez még annyira nem lehet szokás, mert a lányokat úgy kellett odanoszogatni:)) Aztán repült a csokor, egy fiatal lány boldog sikongatással kapta el!:)) Bementünk, a zenészek rákezdtek egy nagyon szép keringőre, az ifjú pár megnyitotta a táncot. Annyira szépen táncoltak, hogy csak na!:) 
(Ez a kép nem akkor készült, itt a Gyertyafény-keringőre táncolnak éjfél tájban.)
 Zsófikámat  az apósa  kérte le.  Péterem pedig az anyósát kérte táncra. Engem pedig a nászuram:) Aztán mindenki csatlakozott és táncoltunk egyet. A tánc végén az asztalokat foglaltuk el. Nagyon szépen volt a terem díszítve.
U alakban voltak felállítva az asztalok. Ültetési rend is volt. A főasztalnál ült az ifjú pár és az örömszülők. 


Az ifjú férj oldalára esőleg az ő rokonsága és barátai, másik oldalon a menyasszony rokonsága és barátai. A 100 meghívottból szerintem 98 egészen bizonyos, hogy ott volt:) 
Mindenki elfoglalhatta a helyét, ahol az ültető kártya mellett egy szép kis mézeskalács szív volt az ifjú pár emlék-ajándéka.

Nemsokára elérkezett a vacsora ideje, mikor is a vőfély jött be mindig a legelső tállal, amit a fiataloknak tett le, de előtte jópofa adomákkal nevettetve meg a násznépet:)) 
A menü a következő volt:

Tyúkhúsleves cérnametélttel, sok zöldséggel és a benne főtt húsokkal. 
Sertéspörkölt galuskával, káposzta saláta. 
Vegyes tál: rántott gomba, rántott karfiol, rántott sajt, rántott szelet, rántott máj, sült hús, fasírtgolyók, cigánypecsenye, cordon bleu, még valami hús, de még eszembe sem jut:)) 
Köretnek tört petrezselymes burgonya, rizs, újabb káposztasaláta és tartármártás. 


Minden annyira házias volt, hogy egészen meg voltam lepve. Üdítők hada, vörös bor, fehér bor, rozé, sör, ezen kívül ha valaki mást szeretett volna inni, a pálinkától a likőrökön át a gyomorkeserűig és a pezsgőig minden rendelkezésre állt. Abból lehetett kérni, de nem volt az asztalra kirakva. 

Vegyes édes aprósütemények, pogácsa, a gyönyörűséges grillázs és a 3 emeletes esküvői torta, ami 4 féle ízű tortából állt. Ezekből nem fogyasztottam, de volt ott epres, csokis, citromos és mogyorós is. 





A fiatalok között az a szokás, ha valamelyiküknek az esküvője van és ugye ott vannak mindnyájan, direkt figyelik, hogy a vőlegény mikor emeli a szájához a kanalat. Ekkor elkezdenek a tányérokkal-kanalakkal csörömpölni, hangosan kiabálva, hogy "csókot!" Az ifjú pár pedig feláll és megcsókolja egymást.


 Mondjuk a vacsora folyamán kb. 50-szer. De mese nincs, ezt mindig így csinálták és ezután is így fogják, egymás kárára:)) 

A vacsora végeztével  aztán tánc-tánc-tánc kivilágos virradatig:) Az utolsó vendégek reggel 6 óra magasságában hagyták kiseperni magukat, az ifjú párral egyetemben. 



Így volt, szép volt, igaz volt!:)) 



12 megjegyzés:

Lilla írta...

Nagyon jó kis nap lehetett, még egyszer gratulálok!

Éva írta...

A csodás élménnyel teli leírásodban egyáltalán nem zavart az alapszín! Nagyon jó lehetett, úgy átéltem az egészet megható egy ilyen kedves esemény! Gratulálok a fiataloknak és Neked is!

Roza írta...

Lilla, Éva, köszönöm szépen:)

trollanyu írta...

Kedves Roza, nagyon nagy élmény volt elolvasni ezt a bejegyzést erről az emlékezetes napról. Fantasztikus és örök emlék marad ez számodra:) Mindenki nagyon elegáns volt és a menü csodás, igazi lakodalmi ételek. Nagyon sok boldogságot kívánok nekik, neked pedig minden jót:) Szép vasárnapot is:)

Rózsa írta...

Kedves Roza, nagy figyelemmel olvastam a beszámolódat, szeretem a hagyományos lakodalmakat, melyek valójában különböznek tájanként egymástól, számomra ez nagyon érdekes és szép volt, mint amilyen szépen és természetesen beszámoltál róla.
Nagy esemény ez a fiatalok és a hozzátartozók életében is.

Roza írta...

Trollanyu, Rózsa, köszönöm szépen:)

Jámborné Budai Mónika írta...

Nagyon szép kis összefoglalót írtál.
Sok boldogságot kívánok az ifjú párnak !!!

Márikám írta...

Sok boldogságot és kiegyensúlyozott házaséletet kívánok a fiataloknak!

Isabel írta...

kedvesem, ne foglalkozz azzal, hogy milyen a háttér, a lényeg jó, az esküvő is jó, bárcsak az én két szép lányom esküdne már. de nem esküsznek, mert nincs miből. Minden jót a továbbiakra nézve, és várjuk az unokát!

Roza írta...

Mónika, Márikám, Isabel, köszönöm szépen:))

Zsuzsanna írta...

Sok boldogságot kívánok Mindnyájatoknak!
Nagyon szépen írtad le...

Roza írta...

Zsuzsanna, köszönöm szépen:))

Blogomban az általam készített ételek receptjei és a róluk saját magam által készített képek szerepelnek.
Bármelyik recept, vagy kép elvihető, de felhasználás esetén kérem a forrás megjelölését.
Köszönöm szépen.

2011. május 08-tól:

free counters

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...