A héten itt is maradnak. Tegnap szokásos vasárnapi ebéd volt: húsleves, rántott szelet, sült karika burgonya, saláta, tartármártás. Desszertnek pedig leveles-vajas tésztából lekváros szélforgócskákat készítettem.
Sütés előtt, ami nem fért a nagy tepsire:)
A kisült szélforgócskák:
Egy tányér szélforgócska:
Sütés előtt, ami nem fért a nagy tepsire:)
A kisült szélforgócskák:
Egy tányér szélforgócska:
7 megjegyzés:
Gyönyörű kalácsvirágokkal kápráztattad el az unokáidat!
Biztosan örültek, hisz ilyet csak az ő nagymamájuk tud!
De jó Neked Roza, hogy megint unokázhatsz. Ki tudja, mi mikor lehetünk újra együtt a kicsikénkkel-kicsikéinkkel...
Csuda jó ötlet volt a forgó, mutatós és finom. A gyerekeknek biztos nagyon bejött :)!!
Ezt a formázást ismerem, nagyon tetszik! Régóta készülök hasonlót sütni az egyik receptes kártyalapjaimról, na tessék, most megelőztél!! Hiába no, annyi recept és finomság van még, melyeket el szeretnék készíteni, hogy soha nem érek a végére. Pláne, hogy mindig jönnek újak és újak...
Szépek a forgócskáid, megkóstolnám... :P
Ugyes vagy!Jol neznek ki!
Marisz, köszönöm:)) Tetszett nekik:)
Maria drágám, utálatos leszek, ha azt mondom, hogy mintegy két hét és megszületik a legújabb kisunokám is?:)
Nagyon sajnálom, hogy ilyen ritkán találkozhattok, viszont sokkal értékesebb minden perc, amit együtt töltötök.
Gabriellám, ne tartson vissza, hogy én most ilyet készítettem. A Tiéd az a Tiéd lesz!:)
Iri kedves, köszönöm!:)
Dehogy vagy utálatos. A két kis legény után lesz egy kislány is :). Drukkolok, hogy minden símán menjen a szülésnél.
Roza, de ügyes vagy:) Igen láttam nemsokára érkezik az újabb kisunokád:)
Megjegyzés küldése