2013. augusztus 17., szombat

Sárga szilvalekvár, bodzalekvár

A minap erősen fogadkoztam, hogy ha kiejtem a számon, hogy lekvárt akarok főzni, zárjanak a pincébe...:)
Éppen akkor fejeztem be a sárga szilvalekvár főzését. Nem is a főzésből volt elegem, a sárga szilva nem magvaváló, oda kell figyelni, mert a maggal elég sok gyümölcshús is kidobódhat.
Erre - mit ad Isten - látom, csodásan megérett a bodza az udvarunkban. Máris piszkálni kezdett a dolog:)
Két éve főztem bodzalekvárt, akkor a régi, hagyományos főzési módszerrel, miáltal olyan sűrű lett a lekvár, hogy ami maradt, azt már csak úgy lehet kirobbantani az üvegből. Ezért elhatároztam, az idén - az általam kevéssé kedvelt - zselésítővel főzöm a lekvárt.
Finom lett, eléggé sűrű is, én pedig megnyugodtam, hogy ezt sem hagytam ki:) Valamiért az a gondolat motoszkál a fejemben, hogy főzzek lekvárt, amennyit csak lehet, az idén sok gyümölcshöz hozzájutottam, ki tudja, jövőre hogyan lesz... Legalább lekvár legyen.
Azért még a kék szilva beérését nagyon várom:) A szilvalekvárt ki nem hagynám!:)

2 megjegyzés:

martinelli írta...

Nem tudom miért, de én az idei évig még nem hallottam bodzalekvárról. Édesapám mondta, hogy akar főzni, én meg forgattam a szemeimet. Végül nem jött össze, de látom Te is főztél. Egyszer kipróbálnám, mert még sosem ettem. Milyen az íze? Mihez hasonlítható?

Roza írta...

Kedves Martinelli, igaz, már elég későn válaszolok a kérdésedre, de tavaly sem tudtam volna más mondani, mint hogy a bodzára hasonlít az íze...
Ha ittál már valódi házi bodzaszörpöt, az orrodban érzed utólag a bodza ízét. Talán így tudnám kézzelfoghatóvá tenni.

Blogomban az általam készített ételek receptjei és a róluk saját magam által készített képek szerepelnek.
Bármelyik recept, vagy kép elvihető, de felhasználás esetén kérem a forrás megjelölését.
Köszönöm szépen.

2011. május 08-tól:

free counters

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...