2013. november 23., szombat

Kutya nélkül lehet élni....

de nem érdemes.
Ezt én is hiszem és vallom.
Mivel a család gyermektagjai, főként a 10 éves korosztály teljesen letaglózva állt az események sodrában,
Péterem törekedett, hogy mihamarabb pótoljuk az elvesztett családtagokat, hogy mire ismét jönnek a gyerekek, addigra már ne a fájóan üres udvar fogadja őket és mindegyikük meg tudjon nyugodni.
Így került hozzánk Ő:
Gyönyörűséges fiúcska, 4 hónapos:) Nagyon nagy szeretettel fogadtuk, és úgy érzem, szerencsétlen sorsú elődei elégedetten tekintenek le rá a csillagok közül...

Nagyon értelmes kis jószág:)  Nem sírt, hogy itt egyedül van, helyette ugatott két éjszaka is:) Teljesen feltérképezte az udvart, és gondolom, az ő érzékeny idegrendszere pontosan tudja, hogy itt nem akármilyen rokonai éltek... De a kihűlt nyomok azt is elmondták neki, biztosan, hogy azok már nem jönnek vissza.
Első éjszaka nem, de második éjszaka Betyár helyét foglalta el. Örültem neki nagyon. Bátor kis jószág!:)

Nevet is kapott, amit - hagyományosan - az unokák választhattak ki. Teljesen oda voltak, hogy mikor lesz már a névválasztás:) Most sajnos eljönni nem tudtak, de a kutyának meg sürgősen kellett a név. Így aztán ők megnézhették a kutyust a fészbukon, innen mentek a javaslatok a neveket illetően, végül a jó hangzású Wolf név mellett döntöttek a gyerekek. (Mert azért volt egy-két vicces név is, mint Zselé, vagy Kapitány:) Ebből is látszik, az unokák teljesen komolyan vették a feladatot:))
Kicsi Wolf, remélem, sokáig, nagyon-nagyon sokáig lesz családunk tagja, sor örömet hozva és okozva a gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.
Már jó érzés,hogy itt van... Az elhagyatott, csendes udvar nagyon nyomasztó volt:( Itt mindig volt kutya, aki reggelente boldogan üdvözölt, este pedig nyugodtan hajthattam álomra a fejemet, vigyáztak házra, portára.
Egyet elhatároztunk: majd, ha egyszer elérkezik az ideje, új kutyát addig nem hozunk, amíg elődje el nem távozott. Megtapasztaltuk, már másodjára, hogy egyedül lévő kutya nem igen mászkál el.
Úgy legyen!

7 megjegyzés:

藤 / Merry írta...

Istenem, de gyönyörű jószág! :)) Pont akkora radarfülei vannak,mint a mienknek ennyi idős korában.
Nagyon okosan és komolyan tud nézni! :) Találó a neve is!
Szeretettel üdvözlöm az új családtagot! :))) Sok boldog együtt töltött évet kívánok!!!!

Roza írta...

Kedves Merry, köszönöm szépen:)

Kati írta...

Rózsa, örvendek, hogy új családtag került a házhoz, csodaszép jószág, nagyra nőjjön, sok -sok örömötök teljék benne:)

Roza írta...

Kati, köszönöm szépen!:)

Anikó írta...

Roza de örülök, hogy ez a szép kutyuska lett a tiéd,segít megemészteni a történteket a szeretetével, ragaszkodásával,ha elfelejtetni nem is tudja, mert nem lehet, de csillapítja a bánatodat.
Szépen összeszoktok.
Szívemből kívánom, hogy ott melletted öregedjen meg és hűséges társad legyen, de azért a kerítést rendszeresen nézesd át a fiaddal körbe-körbe, jobb félni alapon.
A gyerekek nagyon jó nevet választottak neki:-)))))

Roza írta...

Anikó, nagyon aranyos vagy, köszönöm szépen. Persze, óvatosak vagyunk a kerítést illetően, de látod, a múltkor sem a kerítés volt a hibás:(
Nagyon boldogok az unokák, hogy az általuk "kitalált" nevet kapta a kutyus:)

baratella írta...

Szép gondolatok, én is így érzem....legyen velünk társként mindig egy kutya. Nekem most 5 van.
Remélem Wolf is jól beilleszkedett a családotokba.

Blogomban az általam készített ételek receptjei és a róluk saját magam által készített képek szerepelnek.
Bármelyik recept, vagy kép elvihető, de felhasználás esetén kérem a forrás megjelölését.
Köszönöm szépen.

2011. május 08-tól:

free counters

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...