Oldalmegjelenítések:

2019. július 25., csütörtök

A Párom és én - közös életünk 1. évfordulója


2018. július 25-én, "mindent egy lapra tettem fel én" :) A Párom ugyan úgy. Mind a ketten megjártunk mélységeket és magasságokat ahhoz, hogy tudjuk: ha tartós kapcsolatot szeretnénk, itt már nem hibázhatunk. 62 és fél éves voltam, a párom egy hónappal volt a 67. születésnapja után. Tudtuk, az Égiek nem igazán osztogatják a tiszta lapokat, hogy kezdjed újra. Mi megkaptuk a lehetőséget. Igyekeztünk ezt a lehetőséget becsülni és jól felhasználni.

Mivel telt az első 365 napunk?

Párom azon az estén - ami úgy vonult be kettőnk történetébe, hogy a "Családi este", hisz' akkor mutattam be Páromat a családomnak és viszont - Párom elmondta, hogy komolyak a szándékai olyannyira, hogy ezennel megkéri a Fiaimtól a kezemet abban a reményben, hogy nem utasítják őt vissza, méltónak találják arra, hogy édesanyjuk hites társa legyen, ha eljön az ideje. Kérdések záporoztak, Párom állta a sarat.
Volt bizalmatlanság, féltés, de egyik sem lépte át azt a határt, amelyik rosszindulattal közénk akart volna állni.

Mindig az az időszak volt a nehezebb, amit nem tölthettünk együtt. Én minden 2. hónapban Németországban dolgoztam, Párom várt haza. Minden este sokat beszélgettünk messengeren, mintegy belefolyva egymás életébe. Minden letelt időszak után a Párom igazi lakomával várt haza, amit ő készített. Szíve-lelke benne volt az ételekben. Sütött-főzött, lelkesen, hozzáértéssel.
Ha lehetőségünk volt rá, az itthon töltött 4 hét alatt színházba, operába mentünk, építgettük közös életünket.
Állítom, Párom türelme, megnyugtató kedvessége nagyon sokat nyomott a latban. Hálás vagyok érte.

Unokáim közül a kislányokkal vagyunk többet együtt, ők kifejezetten szeretik a Laci bácsit... Ők várják a legjobban, hogy eljöjjön az ideje és összeházasodjunk. Kicsi Anna nyomatékosította, hogy onnantól ő papának fogja hívni a Páromat, nem Laci bácsinak:) Mi ez, ha nem szeretet? Egy gyereket nem lehet becsapni.

Természetesen még sok-sok epizódot leírhatnék az elmúlt 1 évből, a karácsonyt, amiről a készült videót nagyon sokszor megnézem. Vagy, amikor megkaptam a kerékpárt, vagy a fésülködő asztalomat, illetve az autót. Vagy, amikor kórházba jártam a Páromhoz:( De talpra állt. Jól van, hála az Égnek. Az orvosa is, én is nagyon odafigyelek rá. Ő pedig rám figyel.
Egymást támogatva haladunk az Élet útján, remélve, még sok gyertyával gyarapodnak majd az évfordulós torták:)
Vannak céljaink, terveink, azokat együtt biztos, hogy meg tudjuk valósítani.

Majd a házasságkötésünkről is beszámolok, mely terveink szerint eléggé rendhagyó lesz:))

Behozom - kissé homályosan:) - a tortánkat:




Ha hiszitek, ha nem, még ebben a korban is elfogja az embert az izgalom... A torta még egészben nem lett lefényképezve... Azért látszik, hogy milyen: mascarpone-cseresznyelekvár-krémes tortát készítettem erre a napra :)

16 megjegyzés:

laciferi írta...

A torta nagyon finom lett.
Telefaltam magam.
Az én hibám, hogy nincs egészben lefényképezve, de már ettem volna.

Éva írta...

Kedves Roza! Örülök boldogságotoknak és kívánom hogy nagyon sokáig tudjatok örülni egymás társaságának és még sok gyertya kerüljön a tortára!

Anikó írta...

Roza, tiszta szívvel kívánok nektek sok boldogságot, hosszú-hosszú éveket így együtt, a tortán pedig sokáig gyűljön az egyre több gyertya. Puszillak.

Katalin írta...

Én is nagyon sok boldogságot kívánok, szeretetben, egészségben, még sok-sok hosszú éven keresztül !

JuciKa írta...

Valósuljanak meg a terveitek, boldogságban, egészségben!

Névtelen írta...

:)
Kedves Roza! Ismeretlenül de visszatérő olvasóként, nagyon örülök az örömödnek!
Kata

Roza írta...

Az egész úgy igaz, ahogy Laciferi írta! :)

Kedves Éva, Anikó, Katalin, Jucika!
Nagyon jólestek kedves szavaitok. Köszönjük szépen, még van pár év, amit szeretnénk boldogságban eltölteni, mindketten érdemesek vagyunk rá...

majnek bálintné írta...

Roza szeretettel gratulálok és a"vannak céljaink,terveink" együtt egészségben
tudjátok megvalósítani!! Nagyon szépen írtál!!

horimarika írta...

Olyan jó ilyent olvasni... Köszönöm, hogy megosztottad. A legjobbakat kívánom nektek! Az hiszem, hogy remek példái vagytok annak, hogy mi tart össze két embert: a sok munka! Úgy értem, minden nap dolgozni kell a kapcsolaton, magunkon, egymáson.

Roza írta...

Kedves Névtelen, Majnek Bálintné és Horimarika! Nagyon szépen köszönöm, hogy elolvastátok, amit a szívem diktált, hogy írjam le és osszam meg azokkal, akik benéznek hozzám. Kell, hogy legyen még néhány boldog évünk!

Ani írta...

Örülök a jó hírnek. Sok boldogságot kívánok!

Roza írta...

Ani, köszönjük szépen! :)

التميز المثالي للخدمات المنزلية
حظا سعيدا في عملك.

Lívia írta...

Kedves Roza örülök annak, hogy szeretetben, megértésben éltek a pároddal. Kívánom, hogy ez sokáig így maradjon, támogassátok egymást jóban, rosszban még hosszú évekig.

marisz57 írta...

Roza, őszintén örülök, hogy rendeződött az életed, és rád - rátok talált a boldogság! Kívánom, hogy sokáig így legyen jó egészségben, együtt, egymásért! Szeretettel gratulálok! Puszi!

Roza írta...

Lívia, Marika, köszönöm a kedves szavaitokat.

Roza írta...

3 év után hosszasan írhatnék róla, hogyan tud tönkre menni egy reményteli kapcsolat. Hogyan nem bírja ki a megpróbáltatásokat, hogyan tud odáig jutni az ember, hogy képes 5 nap alatt, anyagiakat nem kímélve szabadulni az örömtelen, kihasználós, érdekegyüttélésből... Pedig volt rossz tapasztalatunk bőven. Megesküdtem volna, hogy csak jól sülhet el a dolog. De van, amikor az ember csupán 5 év korkülönbséggel tud - kb. hasonló egészségi állapot ellenére - energikus maradni, míg a másik egyszerűen megöregszik. De nem teszem. Mármint, amivel kezdtem a megjegyzésemet. Egy biztos, azt hittem, megvisel a dolog. De hála az Égnek, egy gonddal kevesebb.

Blogomban az általam készített ételek receptjei és a róluk saját magam által készített képek szerepelnek.
Bármelyik recept, vagy kép elvihető, de felhasználás esetén kérem a forrás megjelölését.
Köszönöm szépen.

2011. május 08-tól:

free counters

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...