Disznótoros sült hurka, -kolbász

Mivel szinte az egész délelőttömet orvosnál töltöttem, amikor hazaértem, annyi időm volt még, hogy megsüssem ezt a guszta disznótorost.
Kolbász, véres- és májas hurka savanyú paprika, csemege uborka, friss kenyér:)

Kiegészítem még annyival, hogy nekem sem sikerül mindig úgy megsütnöm, hogy főleg a véres hurka ne repedjen ki. Most úgy sütöttem, hogy csak a kétféle hurka felületét, miután előzőleg egy tűvel megböködtem, bekentem olajjal, és lefedetlen, lassú tűzön sütöttem. Néha óvatosan megfordítottam. Ez most bevált, legközelebb is így fogom készíteni.
A kolbászt azt nem sütőben szoktam, az fent, lángon. A kolbászt nem böködöm meg, mert akkor nagyon száraz lesz, mire megsül. Szintén kevés olajat öntöttem az edénybe, megforgattam benne a kolbászt, és azt is takaréklángon, gyakran megrázogatva-megforgatva, lefedetten sütöttem készre. Mindegyik finom volt.
Nálunk a piacon árul egy néni házi készítésű disznóságokat, nála szoktam vásárolni. A fűszerezésük is az, amit én szeretek. Drága kicsit, de néha azért engedek a csábításnak:)