Az az igazság, hogy a páromnak rövid időn belül másodszorra van hasmenése... Most a hóhelyzet miatt nem tudunk bemenni a városba, hogy akár a gyógyszertárból hozzunk valamit, akár orvoshoz. Az étkezést próbáljuk úgy alakítani, hogy megfelelő legyen. Még mindig volt egy fél kacsamell, és tört burgonya is. Ez rendben is volt. De a folyadékutánpótlás miatt szerettem volna, ha levest is eszünk, főként a párom. De milyet? Gondolkodtam, gondolkodtam, aztán eszenbe jutott, hogy valamikor régen, gyerekkoromban, amikor még "házi előállítású" kismalacaink is voltak, előfordult - főként a téliekkel -, hogy hasmenésük lett. Nem úgy volt akkoriban, hogy állatorvos, meg mindenféle porok-pirulák-injekció. De nem ám! Nagyanyám, vagy Édesanyám főzött nekik pirított lisztből rántott levest. És emlékszem, ez a gyógymód általában segített:) No, több se kellett, máris kaptam a fazekat, a lisztet, ügyeltem, hogy csak éppen barnás legyen.... Felengedtem hideg vízzel, sóztam és mire a párom pár perc múlva érkezett ebédelni, már készen is volt a leves:)
Elmeséltem neki a történetet, de nem volt kifogása ellene... Kapott bele egy kevéske pirított kenyérkockát is.
Úgy döntöttem, ha nem is sűrűn, de máskor is el fogom készíteni:)
Hozzávalók:
(3 személyre)
5 dkg liszt
1 liter víz
só
1 dkg pirított kenyérkocka
Elkészítése:
A lisztet egy száraz fazékban óvatosan és állandóan kevergetve elkezdjük pirítani. Nagyon vigyázzunk, sehol ne kapjon oda. Szép egyenletesen barna színűre pirítjuk, majd felengedjük 1 liter hideg vízzel. Megsózzuk, felforraljuk, majd tálaláskor pirított kenyérkockákat teszünk bele.
1 adag szénhidráttartalma:
12,5 gramm
1 dkg pirított kenyérkockával:
17,5 gramm
(Ezt a levest is elkészíthetjük beleengedett habart tojással is, petrezselyemzölddel, stb. Így viszont, zsíradék és paprika nélkül sokkal diétásabb, abszolut kiméletes a gyomorhoz.)
