Terv szerint ma a
Skót tojással leptem meg Güntert. Készítettem hozzá párolt zöldbabot, párolt sárgarépát, párolt újburgonyát és mindezekhez hollandi mártást.
Egyetlen észrevételt kell tennem: valószínűleg egy időben nagy divat és drága készlet volt a képeken látható, Angliában készült tányér. Nos, a háziasszonynak, aki itt élt, olyannyira tetszett ez a készlet, hogy egyetlen fehér, vagy olyan, amin jobban "mutat" az étel, sem található, pedig nem kevés porcelán-készlet lelhető fel a konyhában.
A megjegyzésem persze nem befolyásolta az étel milyenségét, de szerintem jobban mutatna egy fehér, v. sima világos színű terítéken.
A "prima"! - rövid, de velős - dicséretet kiérdemeltem ma is, úgyhogy ennek nagyon örülök.
Talán nem mindenki tudja, de a németek nagy része valósággal idegenkedik a magyar konyhától. Egy posztomban már tettem erről említést. Voltam is eleinte bajban, mivel a német konyhát illetően - és nem tévesztendő össze az általunk ismert sváb konyhával - semmilyen tapasztalatom nem volt. Nem volt egyszerű úgy elfogadhatót készíteni, hogy nem is ismerem az ízvilágát az általuk megszokott és kedvelt ételeknek. De a 4. év már megadta a tapasztalat lehetőségét. Arról nem beszélve, hogy Günterrel kifejezetten szerencsém van, nem olyan válogatós, mint a korábban ápolt nénijeim.
(Hogy nagy hatással van rám ez a fajta tányér, az abból is látszik, hogy a képét is ideteszem elölről-hátulról:))
