Mit mondjak? A nappali van szinte készen. Oda már csak az új ülőgarnitúra hiányzik... Talán a jövő héten megjön.
A fotelok helyére kerül egy 5 személyes sarok ülőgarnitúra, + egy kétszemélyes ülőke.
A konyhában az egyik konyhaszekrény-felső még nincs felrakva, alatta van egy konnektor, ahonnan még meg kellett oldani a szagelszívó áramellátását és egy fénycső működtetését, ami a mosogatásnál fog világítani. Este a felső szekrény is a helyére kerül, pakolhatok!:)
Fürdő, wc még sehol. Csütörtökön jön a vizes és minden a helyére kerül.
Vissza van még az étkező garnitúra megrendelése, ez még vívódás tárgya egyenlőre.
A héten azt a szobát készítik el, ahova eddig be volt pakolva az összes bútor.
A csúszós laminált padló és fényes járólap miatt Zsozsóka kapott egy nagyon aranyos kis tutyót:)
Szereti nagyon:)
Azért kitartok.. Főzni már tudok azért:)
És hogy el ne felejtsem: hála az Égnek, hogy ilyen szép idő van még mindig...!
Oldalmegjelenítések:
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: felújítás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: felújítás. Összes bejegyzés megjelenítése
2013. október 29., kedd
Tovább, a megkezdett úton:))
2013. október 22., kedd
Egy újabb lépés...
Már olyan vagyok, mint a gyerekek!
Minden apró lépésnek nagyon örülök! Mert minden apró lépéssel közelebb kerülünk a munkálatok végéhez...
Tegnap a laminált padlót rakták le, meg festést javítottak. Ma befejezik a festés-javítást, beszegik a laminált padlót, aztán átvehetjük a terepet.
Fárasztó lesz tudom, de már ebből a két és fél hét szótlanságból is totál elegem van! A családomat akarom! A mindennapi életemet akarom! Főzni akarok!:)
Pedig még sok munka van vissza, de az már a mi munkánk... Mesterembert látni sem akarok egy jó darabig!:)
Minden apró lépésnek nagyon örülök! Mert minden apró lépéssel közelebb kerülünk a munkálatok végéhez...
Tegnap a laminált padlót rakták le, meg festést javítottak. Ma befejezik a festés-javítást, beszegik a laminált padlót, aztán átvehetjük a terepet.
Fárasztó lesz tudom, de már ebből a két és fél hét szótlanságból is totál elegem van! A családomat akarom! A mindennapi életemet akarom! Főzni akarok!:)
Pedig még sok munka van vissza, de az már a mi munkánk... Mesterembert látni sem akarok egy jó darabig!:)
2013. október 20., vasárnap
Jobb híján a felújításról.
Végre elkészült az étkező-konyha járólapozása, ill. a konyha csempézése. Hétfőn lesz a fugázás, és hétfőn a nappali laminált padlóját is lerakják...
Tökéletes képet sosem tudok készíteni:( Az étkező és a konyha járólapja szinte ilyen színű.A konyhaablakon süt be a nap,ezért a falicsempe kissé sötétebbnek látszik...
Legközelebb már a nappali laminált padlójáról is készülhet kép... Majd megmutatom.
Remélem, az események kissé felgyorsulnak. A laminált padló, festés javítása, vizes dolgok (mint mosdó, zuhanykabin, wc) visszaszerelése, takarítás, aztán visszapakolás. Az új hétnek elégnek kell lennie!
Részletkérdések (de fontosak) hiányoznak még, hogy lesz-e némi szőnyeg pl a nappaliban, a kislány miatt. Az előszobában is célszerű lenne hogy ne hozzuk tovább a port. De majd a gyerekek döntik el.
Én a teraszra kihelyezett konyhabútorokat letisztogattam, egy apró áttörlés után kerülhetnek is vissza. A többi bútor, ami egy szobába lett bezsúfolva, az már nem ennyire egyszerű, de az is meglesz!:)
2013. október 17., csütörtök
Felújítás projekt.
Amikor az ember felfogadja a mestereket a munkálatok elvégzésére, azok pedig azt mondják, hogy egy hét alatt végzünk, akkor ezt, a legközelebbi felújításnál, vagy festésnél tuti nem vesszük készpénznek.
Az igaz, hogy nem az ő hibájukból tolódott át a jövő hétre a befejezés.
Az áruház nem azt a járólapot rendelte meg, amit a fiamék kinéztek maguknak:( Hiába próbáltak megbarátkozni a színnel, egyszerűen nem illett a laminált padlóhoz. Márpedig...
Így újrarendelték, megint vártunk, végül ma kezdődött el az étkező-konyha-közlekedő-előszoba lelapozása, illetve a konyha csempézése.
A lapok:
Az étkező-közlekedő-előszoba kap ilyen burkolatot:
A konyha ilyet:
Végül a konyhai csempe:
Meg kell jegyeznem, a világos lapok színét nem igazán adja vissza a kép, ugyanis van benne egy halvány szín, ami összeköti a sötét lappal, a csempét pedig a járólapjával.
Ha elkészül, teszek fel róla képet... Hétfőn folytatják a laminált padló lerakásával.
Nálunk a nappali-étkező-konyha-közlekedő az egy tér. A konyhát csak egy boltív választja el az étkezőtől, az étkező teljesen egy légtérben van a nappalival, most a burkolatok különbözősége fogja kissé megosztani.
A zuhanykabin még nem érkezett ugyan meg, de találtam a neten egy ugyanolyat. Az emeleten a másik fürdőben is ilyen van, nekem nagyon tetszik.
A fürdő csempéjét sem mutattam meg... A világos is egészen pasztell zöld. Mivel északi oldalon van a fürdő, kellemes, meleg színek.
Ezen a képen még nincs kifugázva, de azért így is látszik, mi a díszítése:) Mivel nincs még működő villany a fürdőben, egyenlőre nem tudok képet készíteni, mert a vaku nagyon belefénylik.
Várom, hogy véget érjenek a munkálatok, mert semmit nem tudok csinálni és ez a tétlenség nagyon nem jó.
Közben ezer dolog lenne, amit megcsinálnék:)
Az igaz, hogy nem az ő hibájukból tolódott át a jövő hétre a befejezés.
Az áruház nem azt a járólapot rendelte meg, amit a fiamék kinéztek maguknak:( Hiába próbáltak megbarátkozni a színnel, egyszerűen nem illett a laminált padlóhoz. Márpedig...
Így újrarendelték, megint vártunk, végül ma kezdődött el az étkező-konyha-közlekedő-előszoba lelapozása, illetve a konyha csempézése.
A lapok:
Az étkező-közlekedő-előszoba kap ilyen burkolatot:
A konyha ilyet:
Végül a konyhai csempe:
Meg kell jegyeznem, a világos lapok színét nem igazán adja vissza a kép, ugyanis van benne egy halvány szín, ami összeköti a sötét lappal, a csempét pedig a járólapjával.
Ha elkészül, teszek fel róla képet... Hétfőn folytatják a laminált padló lerakásával.
Nálunk a nappali-étkező-konyha-közlekedő az egy tér. A konyhát csak egy boltív választja el az étkezőtől, az étkező teljesen egy légtérben van a nappalival, most a burkolatok különbözősége fogja kissé megosztani.
A zuhanykabin még nem érkezett ugyan meg, de találtam a neten egy ugyanolyat. Az emeleten a másik fürdőben is ilyen van, nekem nagyon tetszik.
A fürdő csempéjét sem mutattam meg... A világos is egészen pasztell zöld. Mivel északi oldalon van a fürdő, kellemes, meleg színek.
Ezen a képen még nincs kifugázva, de azért így is látszik, mi a díszítése:) Mivel nincs még működő villany a fürdőben, egyenlőre nem tudok képet készíteni, mert a vaku nagyon belefénylik.
Várom, hogy véget érjenek a munkálatok, mert semmit nem tudok csinálni és ez a tétlenség nagyon nem jó.
Közben ezer dolog lenne, amit megcsinálnék:)
2013. október 6., vasárnap
A felújításról.
Most ott tart a dolog, hogy tegnap a nappalit, az étkezővel és a konyhával, egy tér, (cca. 60 m2) teljesen ki kellett üríteni. És 1 olyan szoba volt, ahova nagy részét bepakolhattuk. A konyha berendezései már csak a terasz fedett részén kaptak helyet. Hétfőn jönnek a mesterek, festők, hidegburkolók és reményeim szerint nagy léptekkel fognak haladni. A hidegburkoló első körben készre csinálja a fürdőt és a WC-t. Csempézés, lapozás. Festők lefestik a mennyezetet. Utána a nappali-étkező-konyhát glettelik, alapozzák, mittudoménmitcsinálnak még, aztán festik. Mindezek után lesz két nap, amikor senki nem jön, ugyanis itt nem lesz feltörve a jelenlegi járólap, hanem ilyen aljzatkiegyenlítővel lesz leöntve és arra lesz rárakva egyrészt a laminált padló, ami a nappali részét jelképezi, a többi, az étkező-konyha, előszoba, közlekedő pedig lapozva lesz. A konyhában is új csempe kerül a falra.
A nyílászárók csodásak, nem is tudom, azokról mutattam-e képet? A bejárati ajtó lett teljesen más és a konyhaablak, mert oda én osztott ablakot választottam, okkal. Nekem néha elfogy a levegőm. Akkor a bukó-nyíló ablakot eddig kinyitni egyáltalán nem lehetett, ha buktattam, az a levegő le sem ért hozzám. Most alul lesz egy bukó rész, aminek nagyon örülök, így ha ilyen problémám lesz és azt kinyitom, máris az orcámba kapom a friss levegőt. A többi ablak is egyöntetűen bukó-nyíló, a legjobb minőség. Ez volt eddig a legnagyobb kiadás, 1,5 millió. De a vállalkozó emberei hipp-hopp megcsinálták, minden kifogás nélkül.
Tegnap itt voltak a Lacifiamék is, közös erővel pakoltunk. Egy vegyes pörköltet főztem, nagy sikere volt.
Majd arról egy másik posztban teszek fel képet.
Ez a hét tuti ezzel fog eltelni. (Nagyon imádkozom, hogy ne akadjon semmi váratlan esemény, ami eltolná a befejezést. A kipakolástól már csak a visszapakolás lesz nagyon "impozáns" munka... De egyszer az is meglesz!:)
És még egy vallomás azoknak, akik tudtak a nem túl szerencsés döntésemről, amiről kissé lehangoltam írtam posztot januárban. Egy évnél tovább a volt férjem nem bírta itt. Kiszolgáltatta magát, de kedves már nem tudott lenni hozzám, még udvariasságból sem. A betegségeimért néha sajnált, de azok a szavai, hogy "sosem gondoltam, hogy EZ lesz belőled", háááát, nem estek túlságosan jól. Ki gondolja, ha rákos lesz, kemót, sugarat végigszenved, idegei tönkremennek, infarktuson esik át, és ezek következményeivel próbál talpon maradni, hogy EZ lesz belőle. Tulajdonképpen elég régóta meggyőződésem volt, hogy a volt férjemnek semmi más célja nem volt, mint hogy a páromat elmarja mellőlem. Jó, ő sem volt hiba nélkül, mit ahogyan senki nincs, de ő legalább - annak ellenére, hogy EZ lett belőlem - gyengéd, udvarias és kedves tudott mindvégig lenni.
Muszáj voltam így megnyílni felétek. Ez a szőlőhegyi mese részhez hozzátartozik:)
Nem vagyok még teljesen kiegyensúlyozott, nagyon érzékeny vagyok, a legkisebb félreérthető szóra elsírom magamat. Sajnos.
De a Péter fiamékkal most nagyon jól érzem magamat. Nehéz lesz még jó pár évig, de számítanak rám, a kisunokák - mert ugye, karácsony már nincs olyan messze:) - széppé teszik a napjaimat. Fáj a kellemes szobám magánya, de nem hiszem, hogy még egyszer megkockáztatnám, hogy hátha kedves, udvarias, segítőkész lesz hozzám valaki és úgy szeret megértően, ahogy szükségem lenne rá. Azért meg, hogy kiszolgáljak valakit?! No, azt már nem. Csak a gyerekeimnek, menyeimnek, unokáimnak vagyok hajlandó önzetlenül bármit, ami erőmből telik, megtenni.
Köszönöm, hogy ezt elmondhattam...
A nyílászárók csodásak, nem is tudom, azokról mutattam-e képet? A bejárati ajtó lett teljesen más és a konyhaablak, mert oda én osztott ablakot választottam, okkal. Nekem néha elfogy a levegőm. Akkor a bukó-nyíló ablakot eddig kinyitni egyáltalán nem lehetett, ha buktattam, az a levegő le sem ért hozzám. Most alul lesz egy bukó rész, aminek nagyon örülök, így ha ilyen problémám lesz és azt kinyitom, máris az orcámba kapom a friss levegőt. A többi ablak is egyöntetűen bukó-nyíló, a legjobb minőség. Ez volt eddig a legnagyobb kiadás, 1,5 millió. De a vállalkozó emberei hipp-hopp megcsinálták, minden kifogás nélkül.
Tegnap itt voltak a Lacifiamék is, közös erővel pakoltunk. Egy vegyes pörköltet főztem, nagy sikere volt.
Majd arról egy másik posztban teszek fel képet.
Ez a hét tuti ezzel fog eltelni. (Nagyon imádkozom, hogy ne akadjon semmi váratlan esemény, ami eltolná a befejezést. A kipakolástól már csak a visszapakolás lesz nagyon "impozáns" munka... De egyszer az is meglesz!:)
És még egy vallomás azoknak, akik tudtak a nem túl szerencsés döntésemről, amiről kissé lehangoltam írtam posztot januárban. Egy évnél tovább a volt férjem nem bírta itt. Kiszolgáltatta magát, de kedves már nem tudott lenni hozzám, még udvariasságból sem. A betegségeimért néha sajnált, de azok a szavai, hogy "sosem gondoltam, hogy EZ lesz belőled", háááát, nem estek túlságosan jól. Ki gondolja, ha rákos lesz, kemót, sugarat végigszenved, idegei tönkremennek, infarktuson esik át, és ezek következményeivel próbál talpon maradni, hogy EZ lesz belőle. Tulajdonképpen elég régóta meggyőződésem volt, hogy a volt férjemnek semmi más célja nem volt, mint hogy a páromat elmarja mellőlem. Jó, ő sem volt hiba nélkül, mit ahogyan senki nincs, de ő legalább - annak ellenére, hogy EZ lett belőlem - gyengéd, udvarias és kedves tudott mindvégig lenni.
Muszáj voltam így megnyílni felétek. Ez a szőlőhegyi mese részhez hozzátartozik:)
Nem vagyok még teljesen kiegyensúlyozott, nagyon érzékeny vagyok, a legkisebb félreérthető szóra elsírom magamat. Sajnos.
De a Péter fiamékkal most nagyon jól érzem magamat. Nehéz lesz még jó pár évig, de számítanak rám, a kisunokák - mert ugye, karácsony már nincs olyan messze:) - széppé teszik a napjaimat. Fáj a kellemes szobám magánya, de nem hiszem, hogy még egyszer megkockáztatnám, hogy hátha kedves, udvarias, segítőkész lesz hozzám valaki és úgy szeret megértően, ahogy szükségem lenne rá. Azért meg, hogy kiszolgáljak valakit?! No, azt már nem. Csak a gyerekeimnek, menyeimnek, unokáimnak vagyok hajlandó önzetlenül bármit, ami erőmből telik, megtenni.
Köszönöm, hogy ezt elmondhattam...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Blogomban az általam készített ételek receptjei és a róluk saját magam által készített képek szerepelnek.
Bármelyik recept, vagy kép elvihető, de felhasználás esetén kérem a forrás megjelölését.
Köszönöm szépen.