Oldalmegjelenítések:

2016. november 14., hétfő

Heringfilé saláta

Nagyon egyszerű és -finom salátát (ami talán inkább egytálétel) készítettem a minap.
Hozzávalók:
(2 személyre)

1 dob. heringfilé tejfölös szószban
4-5 szem burgonya
Himalája só
frissen őrölt bors

Elkészítése:

A felbontott heringeket kivesszük a szószból és amennyiben szükséges, kisebb - falatnyi - darabokra vágjuk őket. (Nem mindegyik fajtában vannak nagy darabok.) A tejfölös szószon kívül hagyma, és savanyú uborka található még a heringek között.

A megmosott burgonyát sós vízben megfőzzük, kicsit hűtjük, héját lehúzzuk, majd felszeleteljük.
Egy tálba lerétegezzük: egy sor vékonyra szelt burgonya, egy sor tejfölös hering. A végén óvatosan összekeverjük, hogy a burgonya-szeletek ne nagyon törjenek össze. Ízlés szerint borsozzuk.
Letakarva minél több időt töltsön a hűtőben.
Friss, ropogós zsemlével fogyasztjuk, de kinek-kinek ízlése szerint.

2016. november 12., szombat

Egy kirándulás margójára: Original Schwabische Maultaschen (spenóttal töltött tészta).

Egy kicsit hosszabbra sikeredett németországi látogatásom alkalmával volt alkalmam megfigyelni, hogy a német háziasszonyok előszeretettel vásárolják a félkész-, ill. készételeket. A levestől a süteményig. A még befejezendőtől a csak felolvadni hagyni-féléig.
Aztán kíváncsian figyeltem, hogy érdeklődésük a magyar ételek iránt mekkora? Én Rajna-Pfalz tartomány egy csodás falujában töltöttem az időmet. A család, akiknél voltam, egyaránt állt fiatalokból és idősekből. Azon nem igazán csodálkoztam, hogy az idős hölgy nem mutatott érdeklődést konyhánk iránt, de azon igen, hogy a fiatalok sem. Volt, aki járt már hazánkban, mégsem ragadta meg annyira egyik ételünk sem, hogy azt mondta volna, készítsem el. Ugyanis bármit elkészítettem volna büszkén. Mert, hogy - szerintük - zsírosak az ételeink. És sok bennük a paprika (őrölt). Aztán azt gondoltam, ha ők nem kíváncsiak az én hazám ételeire, én annál inkább az vagyok az ő ételeiket illetően.
Miután nem ugyan azt jelenti számukra és számunkra a gulásch, így - ha csalódás nem is ért - magyarázkodhattam, hogy az övékének köze sincs a mi gulyásunkhoz. Ők a pörköltjüket nevezik guláschnak. A mi gulyásunk pedig mindenképpen egy igen tartalmas leveses egytálétel. (Felénk lehetőség szerint csipetkével, mindenképpen!:) Megkérdezték, hogy pl. én milyen ételt szeretek legjobban? Mondtam, hogy a halászlét, illetve hal-levesnek mondtam ezt a kitűnő ételt. Húzták az orrukat, hiába magyaráztam, hogy mi nem tengeri halból készítjük ezt az ételt, hanem édes-vízi halból, állíthatom, pontyot még tuti nem is láttak!
Elmentünk vásárolni. Doris - a vendéglátó velem-korú fiatalasszony - csak vette-vette a félkész ételeket. Vett húsokat is, leginkább szeletelt karajt, illetve gulásch-húst, valamint darált húst.
 A kosárba került ez a spenóttal töltött ravioli-féle is. (Pontosabban hasonló, mert e képet az internetről oroztam el, az eredetin pedig még rajta szerepelt az "Original" kifejezés is. A dolog izgatni kezdett. Abba beletörődtem, jobban mondva megértettem, hogy nem fognak az én kedvemért egész-napi főzőcskézésbe kezdeni, ha egyébként sincs igényük az otthon készült ételre, így kíváncsian vártam, hogy mi lesz az étellel. Ahogy olvasgattam rajta, levesben kell kifőzni, aztán megehetjük levesbetétként is, de ha a levesből kiszedjük, sütőedénybe tesszük, egy tojást elhabarunk egy tejföllel és nyakon öntjük, majd reszelt sajttal megszórjuk és forró sütőben addig sütjük, amíg a teteje megpirul...
Nem készítették el az idő alatt, amíg ott voltam, ezért hazafelé jövet megálltunk egy áruháznál és vettem egy zacskóval:) Gondoltam, a kislányokat nem fogja érdekelni a dolog, a fiam és a menyem örömmel megkóstolja, akkor pedig elég egy tasakkal. Egyedül a töltelék spenót miatt húzták az orrukat, de előírás-szerint elkészítettem és elmondhatom, igazán nagy sikert aratott!:)
Finom volt a spenótos tölteléke is. Én csak egy tyúkhúsleves kockából készített levesben főztem ki, de mindenképpen megsütve szerettem volna megkóstolni.

Gyakorlatilag nekünk ízlett az eredeti német étel, viszont a németek nem óhajtották megkóstolni a nevezetes magyar ételeket. Azért megtaláltam azt az utat, aminek kevesen tudnak ellenállni: az édesség!:) És az elkövetkezendő napokban, amit kint töltöttem Németországban, készítettem  egy császármorzsát, amit a 89 éves néni Ana állította, hogy még sosem hallott róla, de megtaláltam a szakácskönyvében:)) Elmondhatjuk, hogy német/osztrák édesség. A kint töltött idő alatt sütöttem még muffint tepsiben, lévén, nem volt muffinsütő formájuk, palacsintát és készítettem rizsfelfújtat. Mindegyik édesség nagyon nagy sikert aratott és minden további nélkül, örömmel fogyasztották el.

Én kis csalódással gondolok vissza a kint töltött időre. Valószínűleg, azok a németek, akiknek van magyar kötődésük, szeretik is a magyar ételeket. De azok, akiknek nincs, azok azok közé tartoznak, akik nem kóstolják végig egy másik ország étlapját csak azért, hogy megtapasztalják, mások mit tesznek az asztalukra. Pedig én - a családom nevében kijelenthetem - bárhova kerülnénk a földön, sehol nem utasítanánk vissza egy jellegzetes, helyi ételt. És itt most ne szélsőséges dolgokra gondoljunk. Maradjunk Európában. Itt nem igen van olyan étel alapanyag, amit a másik ország fia/lánya ne ismerne. Csak másként állítják össze, más az íze. De ehető. Csak nyitottnak kell lenni a MÁS-ra:)

2016. november 11., péntek

Zöldborsós pirított csirkemáj párolt rizzsel, Rahm-szósszal, vegyes friss salátával

Nagyon finomra sikeredett ez az ételem. Örültem neki. Kár, hogy aki miatt ezt kitaláltam, nem szereti a belsőséget:( Viszont, ha jobban meggondolom, sovány csirke-, v. sertéshússal is el tudnám képzelni.
Hozzávalók:
(4 személyre)

25 dkg csirkemáj
25 dkg zöldborsó (lehet mirelit is)
1 fej vöröshagyma
2 ek. étolaj, vagy kókuszolaj

őrölt bors
majoránna (ha májjal készül)
 A párolt rizshez:

2,5 dl rizs (kb. 20 dkg)
5 dl forró víz

2 ek. étolaj
 Rahm szósz:

1 adag Rahm szósz por
2,5 dl víz, v. csontleves

A Rahm szószt Knorr gyártja.
 1 csomagban 3 adag szósz-por található, amivel semmi mást nem kell tenni, mint beleönteni meleg folyadékba és sűrűre főzni. Én ezt a szósz-alapot Németországból kaptam. Nálunk is lehet sokféle szósz-alapot kapni, ki lehet tapasztalni, kinek melyikkel ízlik. 

A szósz nélkül is teljesen komplett ételt tálalhatunk fel, de ez a finom, sima, selymesen sűrű szósz kellemesen fogja össze az ízeket.
Vegyes, friss saláta:

színes paprikák
uborka

pár csepp olívaolaj
2-3 ek. balzsamecet

A felaprított zöldségeket sózom, szórok rá pár csepp olívaolajat, majd a balzsamecetet ízlés szerint. Jól összekeverem, tálalásig hűtőben érik:)
Tálaláskor ízlés szerint öntünk a szószból, a salátát külön tálkában kínáljuk.  

2016. október 29., szombat

Epres-rebarbarás mascarpone-krémmel készült torta - sütés nélkül.

A születésnapomra készítettem ezt a tortát, ami ugyan 3l-én lesz, de a családom holnap köszönt fel...
Ez már a 61. őszöm...:)
A torta a "Mascarponés-gesztenyekrémes torta" aprócska változtatásával készült.

Hozzávalók:

25 dkg epres-rebarbarás lekvár (vagy ízlés szerint bármilyen:)
25 dkg mascarpone
5 dl habtejszín
2 cs zselatinfix (v. habfixáló)
2 ek cukor
23 db babapiskóta
másfél dl langyos tej
1 ek rum (vagy rumaroma)
hidegre dermedő csokiszósz (elhagyható, de nem érdemes ;)
dísz (fakultatív)

(22 cm-es tortakarika)


Elkészítése:

Adjuk a langyos tejhez a rumot, forgassuk meg benne a babapiskótákat. Ha nagyon felszívná magát nyomkodjuk ki belőle a felesleges tejet. 
Rakjuk ki piskótával egy 22-es tortaforma alját, és öntsük rá a csokiszószt, majd fél piskótákkal rakjuk körbe a tortakarika szélét (ezeket ne mártsuk tejbe!) és tegyük hűtőbe. 
 A mascarponét keverjük el a cukorral, majd adjunk hozzá az epres-rebarbarás lekvárból 25 dkg-nyit és alaposan keverjük össze. 
Verjük kemény habbá a tejszínt a zselatinfix-szel, majd óvatosan forgassuk hozzá a  krémhez. Csodálatosan könnyű, habos krémet kapunk!
Simítsuk a krémet a tortaformába. 
 A tetejére öntsünk még a csokiszószból. 
 Kedvünk szerint, akár díszíthetjük is a tetejét.
 Tegyük hűtőbe egy éjszakára (de legalább pár órára). 

Sajnos,  olyan lelkesedéssel és türelmetlenséggel fogadta a családom a tortát, hogy arra időm sem maradt - eszembe sem jutott -, hogy lefényképezzem felvágva...

2016. október 27., csütörtök

Lecsó hajdinával, májas hurkával

Ma is, mint általában, ha egyedül vagyok itthon, egyrészt nehezen szánom rá magamat arra, hogy főzzek valamit, másrészt a gond ugyan az: mit?:)
Tegnap leszedtem még az utolsó paprikákat, ezért elhatároztam, még egy utolsó friss lecsót készítek.
A kiolvasztott szalonna zsírján pároltam üvegesre a hagymát, tettem rá a paradicsomot, végül a zöld és fehér paprikát. Egy paprika kissé csípős volt közöttük, de nagyon finom ízt adott az ételnek! Megsóztam. Amikor még elég leve volt, de már nem sok kellett, hogy elkészüljön, rászórtam fél marék jól megmosott hajdinát, meg néhány karika májas hurkát. Utána már csak addig főztem, amíg a hajdina megpuhult. Kb. 20 perc. Még egyszer megkóstoltam, hogy elégséges-e a só, majd tálaltam.
(Megjegyzés: aki még nem készített hajdinát, úgy számoljon vele, hogy kb. háromszoros mennyiségű folyadékot simán felvesz.)

2016. október 3., hétfő

Megmutatom, nem vesztem el:)

Úgy alakult, hogy főzök/sütök is, képek is készülnek, csak éppen nem kerülnek posztolásra, idő hiányában.
Azok kedvéért, akik hiányoltak, felteszek pár ételt, amiket az utóbbi időben készítettem.
Azért arra felhívom a figyelmeteket, hogy a súlymegtartó projekt tovább folytatódik, ez abból is látható, hogy a császármorzsán kívül más tésztát nem is készítettem ebben az időszakban. És ez máskor is így van. De nyugi, ha nagyon hiányzik, megeszek 1-2 sütit...  Egye csuda, képet is kaptok, egy hónapos, nem gondolom, hogy úgy találnátok, híztam:)

Véres hurka, főtt burgonya, káposztával töltött paprika:


Egyben sült fasírt burgonyapürével, fejes salátával:


Hering-filé-saláta:


Karfiol leves:


Rántott szelet, rántott cukkini, sült zöld paradicsom, petrezselymes burgonya:


Spenót tükörtojással, tócsnival:


Sült csirkemell-filé, párolt karfiol és burgonya, hollandi szósz:


Sült virsli sárgarépás, petrezselymes burgonyapürével, salátával:


Császármorzsa meggybefőttel:


És végül jómagam, 72 kg:

2016. július 25., hétfő

3 perces mikrós süti

Vasárnap egyedül voltam itthon egész nap. Egyszer csak úgy ettem volna egy kis sütit...:( Fogtam magamat és nekiálltam a 3 perces mikrós süti elkészítésének. Tulajdonképpen bármit elkészíthettem volna, de mindenképpen azt akartam, hogy ne legyen sok a sütemény, ne lehessen rájárni. Nah, ennek a feltételnek - azt hiszem - ez a süti  a legmegfelelőbb!:)

Először elfelejtettem egészben lefényképezni:( Így a végén összeállítottam, hogy hogyan is nézett ki.
A négy szeletbe vágott és cseresznyelekvárral megkent süti:
Jól látszik benne az apróra vágott keserű csokoládé és a mazsola.
Összeillesztve, megszórva porcukorral és egy kis gladiólusszal díszítve:)
Finom lett. Így, hogy nem kakaós tésztát készítettem, ez volt az első  próbálkozásom.
 Szerintem jópofa és tetszetős:) Sőt, finom is!:)

Blogomban az általam készített ételek receptjei és a róluk saját magam által készített képek szerepelnek.
Bármelyik recept, vagy kép elvihető, de felhasználás esetén kérem a forrás megjelölését.
Köszönöm szépen.

2011. május 08-tól:

free counters
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...