Ez azért nem tört le annyira, hogy eszembe ne jusson, gyerekkoromban nem az egészséges táplálkozás volt az oka annak, hogy pl. nagyanyám gyakran készített prószát... A kukorica adva volt. Volt kukoricadaráló is, az állatok miatt. Onnan aztán frissen őrölt kukoricaliszt került a konyhába. Édesen elkészítve egyszerű, de finom sütemény volt. Visszagondolva, és így 50 felett megértve, nem igen tett rá lekvárt, hiszen az kellett a vasárnapi-ünnepi süteményekhez. Frissen elkészítve nagyon finom volt.
Nem olyan régen sütöttem, de ezt megelőzően kereken 26 éve, hogy először megpróbálkoztam vele. Azért emlékszem ennyire pontosan, mert kisebbik fiam akkor született, pár hónapos volt.
Hozzávalók:
25 dkg kukoricaliszt
7 dl tej
2 evőkanál zsír
2-3 evőkanál cukor
1 cs vaníliás cukor
só
Elkészítése:
A tejet forraljuk fel, öntsük rá a kukoricalisztre, majd jól dolgozzuk össze és letakarva hagyjuk állni néhány órán át, hogy a liszt megduzzadjon. Ezt követően adjuk hozzá az olvasztott zsírt, egy csipetnyi sót, a cukrot és keverjük simára.
Egy kisebb tepsit zsírozzunk ki és hintsük meg kukoricaliszttel.
Öntsük a masszát a kikent tepsibe, egyenletesen kenjük szét és előmelegített sütőben, mérsékelt tűzön süssük kb. 25 percig, amíg a teteje világospirosra pirul.
Várjuk meg, amíg kihűl, vágjuk fel nagyobb kockákra. Vaníliás porcukorral megszórva tálaljuk. Még finomabb lesz, ha finom lekvárt is rakunk a tetejére, esetleg sütés előtt megszórjuk akár lecsepegtetett befőttel, vagy idénygyümölccsel.
Egy 30x35 cm-es tepsiből 20 kocka, 1 kocka szénhidráttartalma: 13 gramm
30 kocka esetén 1 kocka szénhidráttartalma: 8,7 gramm
30 kocka esetén 1 kocka szénhidráttartalma: 8,7 gramm
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése