Egy alkalommal elmentünk egy közeli városba, ahol olyan üzlet nyílt, amilyen az általunk vásárlás címén látogatott városban nincs. Az üzlet nem volt egy nagy durranás, szinte semmit nem vettünk, ezért bementünk egy régi üzletbe. A pénztárnál ácsorogtunk, amikor kitettek pár tálca vadonat friss laskagombát. Olyan gyönyörűek voltak, hogy nem lehetett ellenállni, megvásároltunk egy tálcával. Másnap kirántottuk.
Sült krumplival és fejes salátával fogyasztottuk.
Sokáig idegenkedtem a laskagombától. Feleslegesen. Alaposan megmostam, leszárítgattam, bepaníroztam, közepesen forró olajban sütöttem szép pirosra, utána sóztam. Ha előtte sózzuk, a panír nem tapad rá rendesen, mert - magas víztartalmánál fogva - nedves lesz a felülete.
3 megjegyzés:
Én is szoktam készíteni rántott laskagombát, nagyon finom.
Ha rántott gombát csinálok termesztettből, csak laskát szoktam rántani. Sokkal finomabb, mint a csiperke. :)
Szerencsére van nálunk a piacon a Pista gazda, gyönyörű zsákos laskagombája szokott lenni. Tényleg nem lehet ellenállni neki! :))
Kati, egyetértek:)
Duende, az nagy szerencse, ha van egy termelő, aki szép laskagombát árul. Az üzletekben amit kapni, az már mindig törődött, nem éri a pénzét.
Megjegyzés küldése