2013. december 8., vasárnap
Ismét mézeskalács projekt.
Tegnap ki használtam, hogy kicsi Zsozsókámra nem kellett vigyáznom, így nekiálltam mézeskalácsokat gyártani.
Megdíszíteni majd ma fogom őket... Igaz, a legtöbb csak sima cukormázat kap, a gyerekek úgy szeretik leginkább. Sajnos, bármennyire reménykedtem, hogy majd évről évre jobban sikerül a mézesek írókázása, ez nem vált valóra. A kezem egyre bizonytalanabb:( Örülök, ha az ültető mézesek sikerülnek annyira, hogy mindenkinek a tányérjára tehetem:( Ez is az élet nagy igazságtalanságai közé tartozik.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2011. május 08-tól:
LinkWithin
4 megjegyzés:
Jó sok mézest készítettél. Nagyon aranyos mondásod az, hogy az élet igazságtalansága, hogy ezt még nem sikerült szépen csinálnod. Na de gyakorlás, gyakorlás, azaz "ismétlés a tudás anyja". Nemcsak karácsonykor vagy húsvétkor lehet készíteni. Én is minden évben készítem a mézeseket, de hát ez nekem már nagyon megy, hiszen évtizedekig voltam olyan kézműves tevékenységet végző, hogy zsürizett mézeseim voltak, és sok rangos rendezvényen és vásárokban árultam a portékáim pl. a Mesterségek Ünnepe a Várban vagy a Néprajzi Múzeum. A most készülteket is majd beteszem a blogomba, hasonlóan az előző éviek is ott vannak.
Látom nagyon ügyeskedsz, igazi Karácsonyi a hangulat már ettől a rengeteg mézestől! :)
Lívia, gratulálok!:)
Teller-Cake, igyekszem... Aztán majd kell még egy adag karácsony előtt...
Szerdán jönnek az ikrek, imádják, elvihetik:)
Köszönöm Roza.
Megjegyzés küldése