Betöltöttem a 64. életévemet.
Persze, ez előttem már megesett egy pár embertársammal, minden különösebb gond nélkül:)
Én, távol a szeretteimtől, csak várom, hogy elteljen ez a nap is. Nem, szó sincs arról, hogy a munkaadóm Otto nem köszöntött volna fel... De ez puszta udvariasság, mutatása annak, hogy elégedett velem.
Meg talán, mert a németeknek a születésnap különösen fontos és nagy ünnep. Összejön ilyenkor a rokonság, kávéznak, sütiznek, ajándékoznak.
Úgy gondoltam, a születésnapomon egy finom Palóc gulyással, majd desszernek egy fél adag Váratlan vendég krémmel teszem kedvemre valóvá az ebédet:)
Amikor vásárolni voltunk és vetettem marhahúst, már akkor eldöntöttem, hogy Palóc gulyás lesz belőle ma. A desszerten sokat törtem a fejemet, ugyanis Otto nem édesszájú. Néha eszik egy jégkrémet, esetleg egy kis csokit. De se süteményt, se ilyesmit nem fogyaszt. Ezért aztán, amikor feltálaltam a desszertet, nyomatékosítottam, hogy "ez születésnapi desszert, egyet meg kell kóstolni":) Nem is volt vita és még ízlett is Ottonak:) El ne felejtsem, a Palóc gulyásból háromszor(!) szedett!:)
A mai ebédünk a négy év előtti hasonló étel alapján készült azzal a különbséggel, hogy itt tettem bele 2 szem feldarabolt almát is és paradicsomsalátával tálaltam. Illetve akkor alsó-, most felső csirkecombból készítettem.
Az eljárás egyébként ugyanaz.
Itt még sütés közben, amikor először megnéztem a tepsiben:
Ezek az ételek is azok közé tartoznak, amelyeket - ha a receptjüket nem is kell leírni - utalással el kellene látnom... Amit meg itt ötleteltem ki, annak megadni a receptjét. De mikor?! Rengeteg időm van, még sincs semmi indíttatásom, hogy belekezdjek:( Pedig nagyon sokszor belépek és olvasgatom a régi történeteimet, amik örömet szereztek nekem.
Na, mindegy. Bármit, bármikor pótolhatok:)
Paradicsomos húsgombóc, sk. tócsni:
Cordon bleu egészben főtt és átsütött apró burgonyával, tartármártással:
Pácolt-sült csirkecombok burgonya krokettel, vegyes salátával:
1. Reggeli 9 órakor - Igyunk meg egy pohár (bio) kávét, vagy zöld teát egy teáskanálnyi nyers mézzel.
2. Tízórai 11 órakor - Fogyasszunk el egy kemény tojást és nyolc szem aszalt szilvát.
3. Ebéd 14 órakor - Együnk 20 dkg főtt marhahúst vagy egy csirkemell-filét zsírja és a bőre leszedése után. Mellé készítsünk 10 dkg fejes káposztából és sárgarépából készült köretet. Az ebédhez ugyancsak kötelező egy narancs elfogyasztása.
4. Vacsora 19 órakor - Együnk meg 30 gramm kemény sajtot és vagy egy almát vagy egy narancsot.
5. Lefekvés előtt egy órával - Elalvás előtt fogyasszunk el 2 dl aludttejet vagy pasztőrözetlen, alacsony zsírtartalmú joghurtot.
A tíznapos diéta alatt három, de akár öt kiló pluszsúlytól is megválhatunk. A diéta kéthavonta egyszer végezhető el.
Megjegyzés: ellentétben az általam folytatott diétával, ezért a fogyókúráért, ill. az elért eredményért nem vállalok felelősséget. Ámbár, ha valaki azt teszi, amit tenni kell, akkor eredménynek is lennie kell!:)
2018. július 25-én, "mindent egy lapra tettem fel én" :) A Párom ugyan úgy. Mind a ketten megjártunk mélységeket és magasságokat ahhoz, hogy tudjuk: ha tartós kapcsolatot szeretnénk, itt már nem hibázhatunk. 62 és fél éves voltam, a párom egy hónappal volt a 67. születésnapja után. Tudtuk, az Égiek nem igazán osztogatják a tiszta lapokat, hogy kezdjed újra. Mi megkaptuk a lehetőséget. Igyekeztünk ezt a lehetőséget becsülni és jól felhasználni.
Mivel telt az első 365 napunk?
Párom azon az estén - ami úgy vonult be kettőnk történetébe, hogy a "Családi este", hisz' akkor mutattam be Páromat a családomnak és viszont - Párom elmondta, hogy komolyak a szándékai olyannyira, hogy ezennel megkéri a Fiaimtól a kezemet abban a reményben, hogy nem utasítják őt vissza, méltónak találják arra, hogy édesanyjuk hites társa legyen, ha eljön az ideje. Kérdések záporoztak, Párom állta a sarat.
Volt bizalmatlanság, féltés, de egyik sem lépte át azt a határt, amelyik rosszindulattal közénk akart volna állni.
Mindig az az időszak volt a nehezebb, amit nem tölthettünk együtt. Én minden 2. hónapban Németországban dolgoztam, Párom várt haza. Minden este sokat beszélgettünk messengeren, mintegy belefolyva egymás életébe. Minden letelt időszak után a Párom igazi lakomával várt haza, amit ő készített. Szíve-lelke benne volt az ételekben. Sütött-főzött, lelkesen, hozzáértéssel.
Ha lehetőségünk volt rá, az itthon töltött 4 hét alatt színházba, operába mentünk, építgettük közös életünket.
Állítom, Párom türelme, megnyugtató kedvessége nagyon sokat nyomott a latban. Hálás vagyok érte.
Unokáim közül a kislányokkal vagyunk többet együtt, ők kifejezetten szeretik a Laci bácsit... Ők várják a legjobban, hogy eljöjjön az ideje és összeházasodjunk. Kicsi Anna nyomatékosította, hogy onnantól ő papának fogja hívni a Páromat, nem Laci bácsinak:) Mi ez, ha nem szeretet? Egy gyereket nem lehet becsapni.
Természetesen még sok-sok epizódot leírhatnék az elmúlt 1 évből, a karácsonyt, amiről a készült videót nagyon sokszor megnézem. Vagy, amikor megkaptam a kerékpárt, vagy a fésülködő asztalomat, illetve az autót. Vagy, amikor kórházba jártam a Páromhoz:( De talpra állt. Jól van, hála az Égnek. Az orvosa is, én is nagyon odafigyelek rá. Ő pedig rám figyel.
Egymást támogatva haladunk az Élet útján, remélve, még sok gyertyával gyarapodnak majd az évfordulós torták:)
Vannak céljaink, terveink, azokat együtt biztos, hogy meg tudjuk valósítani.
Majd a házasságkötésünkről is beszámolok, mely terveink szerint eléggé rendhagyó lesz:))
Behozom - kissé homályosan:) - a tortánkat:
Ha hiszitek, ha nem, még ebben a korban is elfogja az embert az izgalom... A torta még egészben nem lett lefényképezve... Azért látszik, hogy milyen: mascarpone-cseresznyelekvár-krémes tortát készítettem erre a napra :)
